A matek nem egyszerű, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy minél több embert minél gyorsabban beoltsanak hatásos és biztonságos oltással.
Ha 95 százalék egy koronavírus-oltás hatásossága, akkor 100 emberből csak 5 lesz beteg? Nem biztos, hogy így van.
Akkor talán 95 százalék az esélye a beoltottnak, hogy nem lesz beteg? Ez sem feltétlenül igaz.
De akkor hogyan jön ki a 95 százalék? (Azért ezzel példálózunk, mert ennyit adtak meg az elsőként megjelenő Pfizer/BioNTech vakcina esetében.) Kérésünkre Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense magyarázta el mindezt.
A százalék úgy értendő, hogy az oltott csoportban mennyivel kisebb a megbetegedési kockázat, mint az oltatlanban. A Pfizer nagy gyógyszervizsgálatában 21 720 alany kapott vakcinát és 21 728 placebót. Az előbbi csoportból 8 megbetegedés került ki, így ott a kockázat 8/21720 = 0,04 százalék volt, az utóbbiban 162 eset fordult elő, így az ottani kockázat 162/21728 = 0,75 százalék. Azt, hogy a 0,75 lement 0,04-re, úgy is mondhatjuk, hogy 95 százalékkal – azaz 5 százalékára – csökkent (hiszen 0,75-nek az 5%-a 0,04.)
A valódi számítás ennél picit bonyolultabb, de a lényeg ennyiből is látszik: a példabeli 95 százalék távolról sem azt jelzi, hogy a lakosság hány százaléka kerüli el a megbetegedést.
Arról pedig most még nincs megbízható információ, hogy a védőoltások mennyire védenek a tünetmentes fertőződés ellen. Az eddigi vakcinák kipróbálása során csak egy angliai vizsgálódás közben tesztelték a tünetmentes alanyokat, ott sem mindenkit – és csak a kevésbé megbízható, önmintavételes módszerrel.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
A Pentagon közölte, hogy világszerte felülvizsgálják az USA valamennyi szövetségesének szánt szállítmányokat.
A szerbiai hatalom és a több városban előrehozott választást követelő diákmozgalom is radikalizálódik.
