Mennyire véd egy 95 százalékos hatásosságú oltás? És tényleg jobb, mint egy 50 százalékos?

A matek nem egyszerű, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy minél több embert minél gyorsabban beoltsanak hatásos és biztonságos oltással.

Mennyire véd egy 95 százalékos hatásosságú oltás? És tényleg jobb, mint egy 50 százalékos?

Ha 95 százalék egy koronavírus-oltás hatásossága, akkor 100 emberből csak 5 lesz beteg? Nem biztos, hogy így van.

Akkor talán 95 százalék az esélye a beoltottnak, hogy nem lesz beteg? Ez sem feltétlenül igaz.

De akkor hogyan jön ki a 95 százalék? (Azért ezzel példálózunk, mert ennyit adtak meg az elsőként megjelenő Pfizer/BioNTech vakcina esetében.) Kérésünkre Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense magyarázta el mindezt.

Ferenci Tamás biostatisztikus /// Rendcsinálás a százalékok között
Óbudai Egyetem / Durbák György

A százalék úgy értendő, hogy az oltott csoportban mennyivel kisebb a megbetegedési kockázat, mint az oltatlanban. A Pfizer nagy gyógyszervizsgálatában 21 720 alany kapott vakcinát és 21 728 placebót. Az előbbi csoportból 8 megbetegedés került ki, így ott a kockázat 8/21720 = 0,04 százalék volt, az utóbbiban 162 eset fordult elő, így az ottani kockázat 162/21728 = 0,75 százalék. Azt, hogy a 0,75 lement 0,04-re, úgy is mondhatjuk, hogy 95 százalékkal – azaz 5 százalékára – csökkent (hiszen 0,75-nek az 5%-a 0,04.)

A valódi számítás ennél picit bonyolultabb, de a lényeg ennyiből is látszik: a példabeli 95 százalék távolról sem azt jelzi, hogy a lakosság hány százaléka kerüli el a megbetegedést.

Arról pedig most még nincs megbízható információ, hogy a védőoltások mennyire védenek a tünetmentes fertőződés ellen. Az eddigi vakcinák kipróbálása során csak egy angliai vizsgálódás közben tesztelték a tünetmentes alanyokat, ott sem mindenkit – és csak a kevésbé megbízható, önmintavételes módszerrel.

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.