Kevesebb béremeléssel lesznek kénytelenek beérni az óvatosabb háziorvosok

Még senki nem tudja pontosan, hogy mi lesz a feladatunk, csak azt, hogy be kell lépni, ha pénzt akarunk

- mondta a hvg.hu-nak egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei félreeső kistelepülésen dolgozó háziorvos arról, hogy február végéig nyilakozniuk kell, belépnek-e a praxisközösségekbe és milyen szinten. Véleményével nincs egyedül.

"Úgy lépünk bele valamibe, hogy nincsenek lefektetve a keretei, mindenki választ egy formát és majd utólag szabályozzák, hogy kit mire köteleznek" - így egy budapesti gyerekorvos.

A háziorvosoknak alig pár napjuk maradt arra, hogy nyilatkozzanak arról, belépnek-e a praxisközösségekbe vagy sem. A döntés zsebre megy: aki nem nyilatkozik február 28-ig, az nem kapja meg január 1-ig visszamenőleg az orvosoknak járó bérkiegészítést, de az is zsebre megy, hogy miről nyilatkoznak, vagyis milyen formában folytatják tevékenységüket. Aki nem lép be valamilyen praxisközösségbe, annak az orvosi bérkiegészítésnek csupán a 30 százalékával fog megemelkedni a fizetése, aki viszont belép, annak legalább a 80 százaléka jár majd. A százszázalékos emelést azok kaphatják meg, akik a szorosabb praxisközösséget választják, de ez sokaknak sötét ló.

Képünk illusztráció

MTI / Vasvári Tamás

Az erről szóló rendelet február 9-én jelent meg, de az érintett háziorvosok egészen a múlt hétig csak szórványosan kaptak információt az új rendszerről. A múlt héten a Háziorvosok Online Szervezete szervezésében a Országos Kórházi Főigazgatóság háziorovosi tevékenységét koordináló vezetőinek részvételével tartottak egy webináriumot, de hivatalosan - mint azt több háziorvos is jelezte a hvg.hu-nak - csak kedden értesültek arról, hogy február 28-ig sürgősen dönteniük kell a jövőjükről.

Tényleg a praxisközösségbe lépéstől függ majd a háziorvosok bére

Levelet írt a Magyar Orvosi Kamara Kásler Miklósnak és Pintér Sándornak is, hogy tisztázzák a béremelés kérdését. Szerintük Gulyás Gergely miniszter csütörtöki bejelentése ellentmond az orvosok béremelését meghatározó tavaly év végi kormányrendeletnek. A háziorvosok közül viszont van, aki örül a Gulyás által említett, és a béremelés feltételéül szabott praxisközösségnek, mert jó tapasztalatai vannak.

Mindezt úgy, hogy a praxisközösségi rendszerről rendelkezésre álló információk hiányosak, néhol ellentmondásosak, így a háziorvosok többségének az egész egy hirtelen ugrás a sötétbe. Sokan mégis megteszik, mert jól jön a vele járó pluszjövedelem.

A rendeletből kiderül, hogy a praxisközöségeknek lesz két nagyobb és több kisebb csoportja. A lazább, kollegiális változatról annyit tudni, hogy területi alapon szerveződik és akár 50-60 praxis is lehet benne. Aki ezt választja, annak vállalnia kell heti legalább 20 óra rendelési időt, benne 4 óra prevenciós rendeléssel, de részt kell majd vennie a kollegiális szakmai vezető megválasztásában, az általa szervezett rendezvényeken is. Azt ugyanakkor még nem tudni, hogy a vezető pontosan hogyan viszonyul majd a közösségbe összeterelt orvosokhoz.

Vajon olyan lesz-e mint egy főnök, akinek majd jelenteni kell?

- vetette fel a BAZ-megyei doktor, aki szerint az sincs még sehol leírva, hogy mit fog tőlük kérni. Ő attól tart, hogy olyan dolgokat várnak majd el, amit nem tudnak teljesíteni, de az sem világos számára, hogy milyen lesz az együttműködés a sok tucat praxist összefogó közösségben.

Képünk illusztráció

MTI / Rosta Tibor

A szorosabb praxisközösségeknek három változata is van, attól függően, hogy a háziorvosok milyen keretek között dolgoznak össze. Egy változat kivételével azonban minden belépő megőrzi gazdasági és szakmai függetlenségét. A szorosabb együttműködés célja pedig, hogy a közös feladatokat közösen finanszírozzák: új orvosokat tudjanak foglalkoztatni, új eszközöket beszerezni. Lehet közös az orvosírnok, a betegirányító, foglalkoztathatnak dietetikust, részt vehetnek eszközfejlesztésekben, közösen üzemeltetnek minilabort, és megoszlanak a karbantartási és anyaghasználati költségeik.

A hvg.hu által megkérdezett orvosok számára azonban több kérdés sem világos még ezzel kapcsolatban: mekkora pluszmunkával jár majd a praxisközösség, hogy tudják ezt belezsúfolni az amúgy is feszes munkaidejükbe - beszéltünk olyan orvossal például, akinek férje a saját praxisán kívül két másik praxisban is helyettesít, kapásból kitöltve a számukra megengedett legfeljebb heti 60 órás rendelési időt. Nem világos még az sem, hogy mekkora kötöttségekkel jár majd a szorosabb együttműködés, milyen plusz szolgáltatásokat kell majd vállalniuk, hogy alakul az ügyeleti rendszer, és azt hogyan számolják majd el.

És persze sokan nem értik, hogy hova ez a sietség, amikor eleve rengeteg pluszfeladattal jár a jelenlegi időszak: romlik a járványhelyzet, zajlik az oltókampány, és ettől függetlenül is számos jelentést és statisztikát kell leadniuk, szűréseket szervezni, e-mailekre válaszolni, ami miatt napi 1-2 órát is kénytelenek túlórázni.

Gyakran napi 12 órát töltünk a monitor előtt

- mondta egy vidéki kisvárosban dolgozó doktornő, aki szerint a központi számítógépes rendszer leterheltségére jellemző, hogy alkalmanként fél órákat várnak arra, hogy fel tudják tölteni a statisztikai jelentéseket. Egy fővárosi gyerekorvos is arról beszélt a hvg.hu-nak hogy már most harmadával megnőtt a rendelésben eltöltött ideje.

Képünk illusztráció

MTI / Vajda János

A nyitott kérdések miatt a többség csak a lazább, kollegiális praxisközösségbe fog belépni. Ők inkább megelégszenek a kisebb mértékű bérkiegészítéssel, megvárják, hogy kialakuljon a rendszer és majd utána döntenek. Még az is benne van a pakliban, hogy mindenestül kilépnek, és maradnak önállóak, vállalva a kevesebb bérkiegészítést a nagyobb szabadságért cserébe.

Sokan a majdani feladatok jellege és mennyisége körüli bizonytalanságok miatt tartanak a szorosabb együttműködéstől, de olyan is van, aki nem akarja magát külön ügyvédi költségekbe verni a szoros közösségbe lépéshez szükséges cégátalakítások, okiratok, szerződések elkészítésével.

Még azok között is vannak ódzkodók, akik rendelkeznek már korábbról praxisközösségi tapasztalatokkal. A borsodi háziorvos szerint például náluk volt olyan, hogy havi 100 embert kellett behívniuk prevenciós rendelésre, ami úgy is nagy terhelést jelentett a napi munka mellett, hogy a pácienseket egészségőrök hívták be telefonon. Őt ráadásul a magasabb bérkiegészítés sem motiválja annyira, mivel nem töltött még el a olyan sok évet a szakmában, hogy jelentős legyen a különbség a 80 vagy a 100 százalékos bérkiegészítés között.

Más azonban nagy fantáziát lát a szoros együttműködéssel majdan járó pályázati lehetőségekben, amik révén különböző szűrőprogramokra, eszközökre lehet forrást szerezni. A nekünk nyilatkozó fővárosi gyerekorvos is ezzel indokolja elsősorban azt, hogy a szorosabb, konzorciumi formába lép majd be kollégáival.

Képünk illusztráció

MTI / Balázs Attila

Vannak azonban másfajta félelmek is. Azt például, hogy 50-60 praxist egy szakmák szerinti kollegiális vezető fog majd össze, többen úgy értékelték, hogy a háziorvosi praxisok központosítása, visszaállamosítása felé tett lépés lehet. “Majd szép lassan mi is vissza evickélünk a szolgálati jogviszonyba” - mondta például a BAZ megyei doktor, aki szerint még az is benne van, hogy majd vezényelni fogják őket is, ha valahol nem lesz orvos.

A bizonytalanságokat jelzi, hogy az Országos Kórház Főigazgatóság (OKFÖ) honlapján több mint 100 kérdést tettek fel a gyakran ismételt kérdések közé. A majdani rendszerről leginkább azt tudni, hogy nagy vonalakban mik vele a egészségügyi vezetés szándékai. A múlt heti - több ezer orvos által figyelemmel kísért - webináriumon például arról volt szó, hogy

• növelni akarják az ellátáshoz való hozzáférés esélyét és igazságosabbá tenni a teherelosztást;
• megoldják a szétaprózódott - Takács Péter, az OKFÖ főigazgató-helyettese megfogalmazása szerint - “üzemgazdasági szempontból értelmezhetetlen” kis, 1000-500 fő alatti praxisok problémáit;
• praxisközösségi szintre hozzák le a szakorvosi ellátás egyes elemeit, hogy közelebb legyenek a páciensekhez, itt Végvári Tamás, az OKFÖ Alapellátás-fejlesztési igazgatója szerint olyan egészégügyi szolgáltatásokra kell gondolni, amiket jelenleg csak a járóbeteg-szakellátásban vagy a kórházakban lehet elérni;
• kompenzációval tennék vonzóvá a hátrányos helyzetű területeken lévő praxisok működését, illetve hogy teljesítmény és minőség alapján is dotálnák majd az orvosokat;
• új, egységes ügyeleti és sürgősségi rendet alakítanának ki, az Országos Mentőszolgálattal, bevonva rezidenseket, mentőtiszteket, emelt szintű ápolókat, járásonként egy-egy felügyelő szakorvossal.

De a részletek kidolgozása még hátra van.

(Kiemelt képünk illusztráció)