Mik ezek a zavaros vészjelzések a Föld közelébe merészkedő aszteroidákról?

Űrveszély lefújva.

Nem lesz szükség sem nagyvárosok kitelepítésére, sem kozmikus fegyver bevetésére. Igaz, a katasztrófa valószínűsége eleve nem volt túl nagy, de két hónapnyi alapos megfigyelés nyomán végül a múlt hétre kiderült, hogy a 2024 YR4 aszteroida (kisbolygó), amely borzongást keltve suhant végig a hírekben, nem fog becsapódni a Földön.

Hogy a valószínűségek miért ingadoztak szeszélyesen az átmenetileg ijesztő szint és végül a majdnem nulla között, az azzal függ össze, hogy távoli és kicsi égi tárgyak megfigyelése még ma sem egyszerű. Hogy mást ne mondjunk, maga a 2024 YR4 is úgy járja a pályáját, hogy eddig is rendszeresen elhúzott a Föld közelében (a közelség csillagászati léptékekben értendő), mégis csak a múlt év végén bukkant fel a megfigyelők látóterében.

Igazából akkor is csak késve. Chilében, a kivilágított településektől távoli Atacama-sivatagban, ahol majdnem egész évben tiszta az ég, több mint száz teleszkóp sorakozik. Ezek közül az ATLAS (ez a négy távcsőből álló aszteroidabecsapódási riasztórendszer angol rövidítése) december végén halvány fénypontot regisztrált ott, ahol sötétnek kellett volna lennie. A szakembereknek nem tartott sokáig megállapítani, hogy egy eddig ismeretlen aszteroidáról van szó, amely a Földtől mindössze 800 ezer kilométerre száguldott el, és mire észrevették, már ismét távolodóban volt. A csillagászok egyelőre vizsgálják, hogy a négyévenként, karácsony táján felbukkanó 2024 YR4-et utólag, célzottan keresve megtalálják-e valamelyik korábbi felvételen.

A Földet (nem) veszélyeztető 2024 YR4 aszteroidáról készült művészi rajz

ESA

A Föld közelében fel-felbukkanó égitestek (vagyis a Föld-közeli objektumok, röviden a NEO-k, illetve ezen belül az esetleg veszélyesnek mondható PHO-k) többségét már nyilvántartják és figyelik, de még mindig nem az összeset. Most már mindenesetre eggyel többet. Az első észlelés nyomán beindult az ilyenkor szokásos nemzetközi csillagászati együttműködés. Nem volt könnyű a feladat, mert a távolodó kis égitest megfigyelése egyre nehezebbé vált. Ennek is tulajdonítható, hogy volt néhány nap, amikor minden eddigi NEO-hoz képest nagyobbnak, több mint 3 százalékosnak tűnt annak az esélye, hogy az aszteroida becsapódhatna majd a Földön, amikor később erre jár.

Sárneczky Krisztián csillagász szerint nem a 2024 YR4 következő érkezése lehetne veszélyes 2028 decemberében – akkor messzebb lesz a Földtől, mint most volt –, hanem talán a 2032-es. Az ilyen kisbolygók pályája ugyanis nem teljesen állandó: hosszú keringésük közben el-eltéríti őket nagyobb égitestek gravitációs hatása. „Elég, ha csak pár napot, pár hetet ingadozik a négy év alatt, és akkor máris nem ötszázezer kilométerre megy el tőlünk, hanem egymillióra” – hoz példát a csillagász.