Az én hetem: Krusovszky Dénes kő-papír-ollóval döntötte el, melyik miniszterelnök-jelöltet támogassa
4 perc
2021.09.19. 17:00
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva, írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Krusovszky Dénesnek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: korteskedés, eladósítás, minimálbér, Mutti, bombasztori.
Korteskedés: Betarthatatlan ígéretekkel indult az ellenzék előválasztási kampánya, amelyben nagy hangsúlyt kapott a jelenlegi hatalom elszámoltatása. A szombaton megkezdődött és jövő vasárnapig tartó szavazás előtt itt a hvg360-on Kortesbeszéd című sorozatunkban mind az öt miniszterelnök-aspiránst bemutathatta és méltathatta egy-egy párttársa.
Eladósítás: 4,25 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon: 1253 milliárd forint) értékben bocsátott ki dollárkötvényeket a magyar állam, amely egy nap alatt még soha nem vett fel ekkora hitelt. A vártnál nagyobb növekedés miatt erre szükség sem lenne, viszont hiányozhat a kormánynak az EU-ból elvileg járó helyreállítási alap, amelyet Brüsszel jogállami kifogások miatt egyelőre jegeli.
Minimálbér: A kormány a választások előtt minden jel szerint elkötelezte magát a minimálbér 200 ezer forintra emelése mellett, a részletek kidolgozása még hátravan, a munkáltatók például terheik enyhítéséért szálltak harcba.
Mutti: Utolsó előtti hetét tölti kancellárként Angela Merkel, aki már a Bundestagban is elmondta búcsúbeszédét. Se szeri, se száma 16 éves kormányzása értékelésének, a hvg360-on is több cikkben (pl. itt és itt) vontuk meg a mérlegét.
Bombasztori: Donald Trumpot elnöksége végnapjaiban elzárták az atomfegyvertől, derítette ki a Washington Post két újságírója, Bob Woodward és Robert Costa. Most megjelenő könyvükben azt írják, hogy az amerikai vezérkari főnök titkos művelettel akadályozta meg, hogy a választási vereség után Trump esetleg végzetes katonai akciót indítson.
Kinézek az ablakon, szép idő van, szépen süt a nap, a napsütésben szépen araszolnak a rendőrteherautók a kordonok mögött. Az van, hogy ugyan elfeledkeztem róla, de épp a pécsi pride idején akadt nekem is dolgom Pécsen. Sőt, nem csak az idő, de a tér szempontjából is átfedés van az események között. Én az irodalmi fesztiválon veszek részt egy beszélgetésen a Széchenyi tér sarkán álló patinás épületben, miközben odakint a felvonulás épp a finisbe ér.
Ráérek nézelődni, beszélgetőtársamra várni kell, mert a körbekordonozott belvárosban nem sikerült a tér egyik oldaláról a másikra egységnyi idő alatt eljutnia. Tehát szépek a rendőrteherautók, állapítom meg ismét, mert hát ez az igazság. A kék szín valósággal lüktet a végtelen térkősíkság közepén. Nem Yves Klein-kék, de már-már, mondjuk legyen Pintér Sándor-kék, az egyszerűség kedvéért.