Újra komolyan felmerült a kérdés Európában: szabad-e Putyinnal üzletet kötni?

Miközben a Balti-tenger alatt, az orosz Viborg városától a német Greifswaldig épülő Északi Áramlat II. gázvezeték 95 százalékban már elkészült, Európa és Oroszország egyre élesedő szembenállása kellemetlen helyzetbe hozta a német kormányt: döntenie kell arról, erkölcsileg elfogadható-e az oroszokkal kötött üzlet. Az EU februárban kezdte fokozni a nyomást Angela Merkel kormányára, miután a mérgezésből Németországban felépült Alekszej Navalnij ellenzéki vezért még a moszkvai reptéren letartóztatták, és az orosz bíróság erősen megkérdőjelezhető módon majdnem három év börtönbüntetésre ítélte. Azóta a helyzet még feszültebbé vált. Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter a múlt héten már arról beszélt, meg kell fontolni, hogy leállítsák a gázvezeték-beruházást. Heiko Maas külügyminiszter szerint azonban ezzel csak fokozódna a szembenállás Moszkvával.