Afganisztánban humanitárius katasztrófa fenyeget, a segítségért cserébe a tálibokra Katar és Törökország, illetve Pakisztán és Irán, valamint a nagyhatalmak gyakorolhatnak nyomást. A tálibokkal azonban nem lesz könnyű.
„Teljesen őrült ötlet!” – így jellemezte az ENSZ egyik tisztviselője, hogy a világszervezet visszatérni készül Afganisztánba, alig egy hónappal az után, hogy a várható tálib hatalomátvétel miatt kivonta a stábját. Az ENSZ kulcsszerepet játszhat a segélyezésben és a humanitárius igények felmérésében, illetve a világ „szeme és füle” lehet az emberi jogok betartása tekintetében. Csakhogy épp ENSZ-dokumentumok taglalják, mennyire veszélyes a tálibok uralta Afganisztán, amely az utóbbi tíz évben is a három legkockázatosabb terep egyike volt a segélyszervezeti munkásoknak.
A tálibok bejelentették az új kormányt Afganisztánban
Hasszán Ahund lett az ideiglenes miniszterelnök, az Afgán Iszlám Emirátus alapítójának fia lesz a védelmi miniszter.
A jelenlétet indokolja viszont, hogy szinte példátlan éhínség és humanitárius válság fenyeget Afganisztánban, ahol
a lakosság fele – 18 millió ember – már külső segítségre szorul, egyharmada majdnem éhezik,
az alultápláltság az öt éven aluli gyermekek több mint felét hamarosan érintheti. Az ENSZ Humanitárius Ügyeinek Koordinációs Irodája (OCHA) minap közölte, hogy az 1,3 milliárd dollárnyi várt segélynek alig több mint harmada jött össze.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!
