Több muszlim ország támogatja a tálibokat, de könnyen megégethetik magukat

„Teljesen őrült ötlet!” – így jellemezte az ENSZ egyik tisztviselője, hogy a világszervezet visszatérni készül Afganisztánba, alig egy hónappal az után, hogy a várható tálib hatalomátvétel miatt kivonta a stábját. Az ENSZ kulcsszerepet játszhat a segélyezésben és a humanitárius igények felmérésében, illetve a világ „szeme és füle” lehet az emberi jogok betartása tekintetében. Csakhogy épp ENSZ-dokumentumok taglalják, mennyire veszélyes a tálibok uralta Afganisztán, amely az utóbbi tíz évben is a három legkockázatosabb terep egyike volt a segélyszervezeti munkásoknak.

A tálibok bejelentették az új kormányt Afganisztánban

Hasszán Ahund lett az ideiglenes miniszterelnök, az Afgán Iszlám Emirátus alapítójának fia lesz a védelmi miniszter.

A jelenlétet indokolja viszont, hogy szinte példátlan éhínség és humanitárius válság fenyeget Afganisztánban, ahol

a lakosság fele – 18 millió ember – már külső segítségre szorul, egyharmada majdnem éhezik,

az alultápláltság az öt éven aluli gyermekek több mint felét hamarosan érintheti. Az ENSZ Humanitárius Ügyeinek Koordinációs Irodája (OCHA) minap közölte, hogy az 1,3 milliárd dollárnyi várt segélynek alig több mint harmada jött össze.