A NER-ben a szekértáborok megosztottsága erősödik, de még mindig a baloldali műhelyek adják a művészek számára a reputációt – erősíti meg Kristóf Luca szociológus két évtizedet felölelő kutatása.
Hiába söpörték ki szinte az összes intézményből a balliberális művészeket, a társadalom széles rétegeiben máig őket tekintik mértékadónak – derül ki Kristóf Luca kutatásaiból, amely Kultúrcsaták – Kulturális elit és politika címmel most könyvben is megjelent. Szakács Árpád, a kultúrharc azóta félreállított elindítója igazolva érezheti magát a többéves folyamatot felölelő elemzés eredményét látva. Épp egy baloldalinak kikiáltott műhelyben bizonyították be, hogy a kulturális elit nagyobb része ma is baloldali: Kristóf, a kormányzati einstanddal az MTA-tól időközben kiszervezett Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa azzal szembesült, hogy a kultúra és a művészetek legjelesebb képviselőinek 40 százaléka még mostanság is balra sorolja magát, és csak a 34 százalékuk jobbra.
Persze nem telt el nyomtalanul a NER évtizede: az Orbánék hatalomra jutása előtti évben még 47 százalék tekintette magát bal-, és 29 százaléka jobboldalinak. A kulturális élet polarizációja, a centrum kiürülése azonban már az ezredfordulón elkezdődött, az utóbbi tíz évben csak ez a trend folytatódott – derül ki a 2001-ben, 2009-ben és 2018-ban végzett felmérések eredményeit elemző kötetből. Amelynek szociológus szerzője olyan kérdésekre kereste a választ, mint például hogy miként jön létre a kulturális tekintély, mennyire változott meg a kulturális elit összetétele, illetve maguk az abba tartozók kiket tartanak a legfontosabb szereplőknek.
Miért köszönheti a házát Amy Heckerling John Travoltának és Bruce Willisnek? Mit tapasztalt női rendezőként Hollywoodban? Hogyan fedezte fel Sean Pennt és Alicia Silverstone-t? És miért volt fontos, hogy Phoebe Cates ledobja a bikinifelsőjét? A Nicsak, ki beszél! és a Spinédzserek író-rendezőjével beszélgettünk.
