A kormány árstopja nem az inflációt csökkenti, csak a hivatalos árstatisztikát szépíti

Az elmúlt harminc év legnagyobb növekedését érhette el a magyar gazdaság tavaly, ez alapot ad a családok megerősítéséhez – büszkélkedett Varga Mihály pénzügyminiszter. Évértékelő beszédében Orbán Viktor számot is mondott: „2021-ben már hét százalékkal növekedtünk”, és néhány napra rá a Központi Statisztikai Hivatal valóban azt jelentette, hogy tavaly 7,1 százalékkal bővült a gazdaság. Ez imponáló teljesítmény, ám a 2020-as 4,7 százalékos visszaeséshez viszonyítva értendő. Így is jobb, mint Csehországé és Szlovákiáé, de gyengébb, mint Lengyelországé.

Vagyis átlagosan évi 1,05 százalékos pluszjövedelem képződött két év alatt, ez pedig nem alapozza meg azt a bőkezű osztogatást, ami a napokban folyik. Varga bejelentette, hogy 561 milliárd forint személyi jövedelemadót utalnak át a gyermekes családoknak, további 50 milliárdot pedig a postások kézbesítenek ki nekik. A nyugdíjasok is megkapták a teljes 13. havi járandóságukat, ez nagyjából 370 milliárd forint költségvetési kiadást jelent.

Az osztogatás fő forrása hitel. A bruttó államadósság 2019 óta, két év alatt nagyjából 11 ezermilliárd forinttal duzzadt fel. Ezen belül az Államadósság-kezelő Központ szerint a központi költségvetés adóssága tavaly több mint 4 ezermilliárd forinttal nőtt, közel akkora összeggel, amekkorát nyugdíjakra fog költeni az idén.

Egyre kockázatosabbnak látja a piac a magyar állam hosszú távú eladósodását

A hitelek megújításának drágulása miatt idehaza kevesebb pénz jut az infrastrukturális fejlesztésekre, az egészségügyre, oktatásra, innovációra, szociális védelemre.

A 4 ezermilliárdon belül 917 milliárd forintnak megfelelő összeget devizában vett kölcsön az állam, csaknem annyit, amennyi pluszjövedelmet a szokásos járandóságon felül a családoknak és a nyugdíjasoknak a napokban átutal, kikézbesít.