Egyre kockázatosabbnak látja a piac a magyar állam hosszú távú eladósodását
A hitelek megújításának drágulása miatt idehaza kevesebb pénz jut az infrastrukturális fejlesztésekre, az egészségügyre, oktatásra, innovációra, szociális védelemre.
Nem okozna súlyos gondot a költségvetésnek, ha a magyar kormány elfogadná Vlagyimir Putyin orosz elnök ajánlatát, és kétmilliárd dollár hitelt venne fel a Záhonytól Győrig tartó, Budapest elkerülésével felépülő V0-s vasúti pálya kiépítésére. Mint ahogy az sem rázná meg, ha az utolsó fillérig lehívná a Budapest–Belgrád vasútvonalra szánt, valamivel magasabb összegű, 750 milliárd forintosra becsült kínai hitelt.
Ehhez már csak a paksi bővítéshez igénybe vehető 10 milliárd eurós hitelt kell hozzávarrni, hogy kirajzolódjon: ezek nem külön-külön terhelik meg ma még beláthatatlan mértékben a költségvetést, hanem együtt. Összeadva már 5000 milliárd forint környékén járunk, ami a teljes magyar államadósság közel 12 százaléka.
Az Orbán-kormány annyit költ, hogy a választások után megszorítások is jöhetnek
Két félidős mérkőzést játszanak az idén a gazdaság irányítói, akár lesz év közben térfélcsere a kormány és az ellenzék között, akár nem. Az első hónapokra jellemző osztogatásnak meglesz a böjtje.