Dessewffy Tibor: Nem a rossz MZP-kampány, a médiafölény vagy a háború döntötte el a választást
A kulcsmomentum az, hogy az Orbán-rendszerrel szemben álló közösségek képesek lesznek-e valaha megtörni a hatalom varázslatát, azt a képzetet, hogy boldogulni csak a fideszes világon belül lehet, írja szerzőnk. Vélemény.
Súlyos vereséget szenvedett április 3-án az ellenzék, a rájuk szavazó kétmillió ember joggal csalódott. A ránk szakadó gyászmunkában sokféle értelmezés születik, jelenik meg a különböző platformokon. Az eredményekkel való szembesülés okozta megrázkódtatás, a csalódás mértéke és a helyzet komplexitása azt eredményezi, hogy ezek az elemzések többnyire mind helytállóak, abban az értelemeben, hogy megragadjak a valóság egy-egy fontos szeletét.
Az alábbiakban nem e magyarázatok szintézisére, vagy tágabb kontextusba helyezesére vállalkozom. Inkább három olyan felvetéssel, szelíd provokációval élnék, amelyeket meghatározónak tartok és úgy látom, nem esnek egybe a jelenlegi diskurzus főáramával. Ezek a felvetések nem egy nagy igazság kinyilatkoztatásaként értelmezendők, hanem abból az önreflexiós és önmarcangoló megértési igényből fakadnak, amely magyarázni, értelmezni kívánja azt, ami velünk, a hazánkkal történt és történik.
Tóta W.: Mi hazánk
Orbán újraválasztása egy végzetesen rossz politika folytatásával fenyeget, valamint azzal, hogy az egyet nem értők körül elfogy a levegő. Hogy megvédjük-e egymást, az rajtunk múlik. Ez a mi hazánk is. Sok munkánk van benne. Még több kell ahhoz, hogy egyszer egészen visszakapjuk. Vélemény.