Orbán ütemet tévesztett a „náci beszéddel” – de indíthat-e lavinát Hegedüs lemondása?

Amikor múlt héten arról értekeztünk, hogy Orbán Viktor rendhagyó módon verte át a társadalmat a kata- és a rezsicsökkentés kiüresítésével, azt is megnéztük, egy ilyen helyzetben vajon min múlik (tegyük fel, egy demokráciában) a miniszterelnök pozíciója. Úgy következtettünk: mivel a vezérelvű rezsim a Fideszen belüli fegyelmen és egységen alapul, Orbánt házon belül tudnák a leghatékonyabban elszámoltatni a 12 év alatt elkövetett hibákért, bűnökért és hazugságokért, erre azonban alig van esély.

Ekkor még nem tudtuk, hogy a miniszterelnök szombaton nemcsak politikailag aggasztó, hanem embereket faji alapon megkülönböztető beszédet fog tartani Tusnádfürdőn. Azt pedig talán ő maga sem tudta, hogy a kétségbeesetten a nemzeti egységbe kapaszkodó iránymutatás következménye az lesz,

hogy éppen azt az egységet bontja meg, amelyre válsághelyzetben a leginkább szüksége lenne.

Tusnádfürdő után egymást követték a többségében zsidó, illetve roma szervezetek, elhatárolódva attól a szürreális helyzettől, hogy egy európai ország – helyesbítek, egy olyan európai ország, amelynek több mint félmillió zsidó és több ezer cigány állampolgárát pusztították el a Holokauszt és a Porrajmos során – miniszterelnöke faji megkülönböztetésről és a „kevert fajúság” elutasításáról beszél.

Tóta W.: Ne igyon, ha vezet!

Tusnádfürdői beszédével, ezzel a világképpel Orbán az utolsó padba vált jegyet. Közép-ázsiai holdkóros banditák közé. Ez már a pálya szomorú íve. A magatehetetlen vén hülye morgása, aki elvesztette a fonalat. Vélemény.