Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Bármennyire is döbbenetes, a német politika alapvetően változik, miután Olaf Scholz kancellár a háború kirobbanása után három nappal bejelentette, hogy az országnak felül kell vizsgálnia egész addigi irányvonalát. Így többet költ katonai célokra, az energiahelyzetet nemzetbiztonsági kérdésnek tekinti, és leválik az orosz gázról. Végül pedig felhagy az öncélú diplomáciával, ily módon főként az autokráciákkal lesz rendkívül óvatos.
És láss csodát: a dolog működik – állapítja meg Joseph Sternberg, a jobboldali Wall Street Journal szerkesztőségi bizottsági tagja. Fél év elteltével a folyamat jobban halad, mint ahogy azt sokan várták, illetve rosszabbul, mint ahogy azt egyesek remélték.
