Ukrán ellentámadás, orosz mozgósítás, energiaválság. Meghalt Gorbacsov és II. Erzsébet – 2022 krónikája: Világ, 3. rész

• Július 1.: Hongkong bekebelezve

A koronavírus-járvány miatt korlátozásokkal ünnepelték meg annak a 25. évfordulóját, hogy a korábbi brit koronagyarmat Kína különleges közigazgatási területévé vált. Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő a beszédében kiválóan működőnek írta le az 1997-ben bevezetett egy ország, két rendszer elvet, s úgy vélte, a demokrácia kiteljesedett a 7,4 milliós városban.

A külvilág szerint viszont éppen az ellenkezője történt, Peking a szuverenitás visszaszerzésekor ígért 50 éves türelmi időszak felére teljesen felszámolta – pontosabban a népi Kínában engedetthez igazította – a demokráciát és a sajtószabadságot. Az ellenzék vezetői börtönbe kerültek, külföldre menekültek vagy elhallgattak, a kordában tartásukról a Pekingből diktált nemzetbiztonsági törvény gondoskodik, ami minden ellenállást lázadásnak minősít.

Azt pedig, hogy ez így maradjon, sőt az ellenőrzés tovább erősödjön, a Hszi által kiválasztott új hongkongi kormányzó garantálja. A pártfőtitkár-államfő jelenlétében a hivatalába beiktatott John Lee a rendőri pályafutása után a belbiztonságot felügyelte, és így meghatározó szerepet játszott a 2019-ben kirobbant, több demokráciát követelő tüntetések elfojtásában. Elődje, Carrie Lam nemcsak azért nem újrázhatott, mert Pekingben nem tartották elég erélyesnek, hanem mert a koronavírus-járványt sem tudta megfékezni.

Pekinggel Pikacsuként kedves, Hongkongot szigorúan kézben tartja az új kormányzó

Hongkong autonómiáját a vállalt 50 év felénél eltiporta Peking, és most a kormányzói posztra ültetett emberétől várja, hogy garantálja a rendet, ami az ellenzék teljes felszámolását igényli.