Bolond lenne egy kereskedő olcsóbban adni portékáját, mint amennyibe az neki kerül. Márpedig éppen erre kényszeríti a magyarországi piac szereplőit a kormány azzal, hogy előírja: bizonyos élelmiszerek árát a tavaly október 15-ei szinten kell tartaniuk.
Ráadásul menekülőutat sem hagytak az üzleteknek: kötelező készletezni az árstoppal érintett étolajból, csirke- és sertéshúsokból, UHT-tejből és lisztből, ahogy kristálycukorból is. Utóbbiból már hiány van a boltokban, bár egyelőre inkább a megtermelt mennyiség zuhanása, mint a kormányzati ármanipulálás miatt. Ettől még igaz marad az a közgazdaságtani alapvetés, amely szerint ha egy termék árát mesterségesen alacsonyan tartják, abból előbb-utóbb hiány fog kialakulni.
Nem sokkal drágábban lehet az itthon sokszor hiányzó kristálycukorhoz jutni a határokon túl, a magyarok mégsem ezért járnak át Ausztriába vásárolni. Az érezhető cukorhiány hátterében ugyanakkor a hatósági ár mellett ott van az is, hogy visszaesett a termelés.
A HVG-nek nyilatkozó kereskedők egyelőre úgy látják, a látványos ellátási zavarokat el tudják kerülni az ominózus portékákból egyszerre megvásárolható mennyiség szabályozásával.
Más kérdés, hogy az utóbbi időben a magyar közbeszéd fontos szóösszetételévé vált „mennyiségi korlátozás” önmagában is hiányjelenség: ha a boltok egyébként fuldokolnának a csirke far-hátban, nem lenne szükség ilyesmire. A magas kereslet miatt azonban a kiszállítások és a készletek feltöltése nem zökkenőmentes, tehát elszórtan és átmenetileg lehet üres polcokkal találkozni. A forgalom féken tartása nem mellesleg a hatósági áras termékeken realizált veszteség minimalizálásának eszköze is. Merthogy erről van szó: minden kilogramm eladott liszt vagy cukor csökkenti, nem pedig növeli az üzletek nyereségét. Ennek mértékéről a vállalatok nagyon szemérmesen nyilatkoznak, de
a Lidl annyit elárult, hogy „több milliárd forintos” az okozott mínusz.
