Hiába tapossa a jegybank a féket, ha közben a kormány elvágja a vezetéket

Ahelyett, hogy kivezetné a lakossági hitelek piacáról, a vállalkozásokra is kiterjeszti a kamatstopot a kormány. Kétélű fegyver ez a krízis enyhítésére, amelyért – a jegybankkal karöltve – a kormány is felelős.

Hiába tapossa a jegybank a féket, ha közben a kormány elvágja a vezetéket

A magyar gazdaság gúnyája toldozott-foldozott – lassan több helyen van megstoppolva, mint ahol nincs. A legújabb folt fölhelyezését a múlt szombati, rendkívüli kormányinfón jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter: a lakossági jelzáloghitelek után a kis- és közepes vállalkozások hiteleire is kamatstopot vezet be a kormány.

A már odaítélt változó kamatozású hitelek esetében négy hónappal, június 28-áig visszatekerik az órát. Ekkor a legtöbb hitelszerződés referenciakamataként szolgáló három hónapos bankközi kamat (Bubor) 7,77 százalék volt – ma pedig a 17 százalékot közelíti.

Ami pedig a még ezután felveendő kölcsönöket illeti, 2023-ban is folytatódik a vállalkozásoknak támogatott kamatozású hiteleket nyújtó Széchenyi-kártya-program. A jelenleg jellemzően 3,5 százalékos fix kamat emelkedik ugyan, de csak maximum 5 százalékra, ami a piacinak még mindig a töredéke.

Vész van, ez nem kétséges, a banki hitelezés lefulladásától tartanak a gazdasági szereplők, érdekképviseletek és nem utolsósorban a lakosság. Méghozzá okkal, hiszen hátramenetbe kapcsol a gazdaság, ha a vállalkozások és a háztartások nem tudják megfizetni a beruházásaikhoz szükséges hitelek árát.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.