Lehetnek tartalékaink, amelyekkel sáfárkodhatunk
– elmélkedett a minap Balog Zoltán református püspök, az emberi erőforrások korábbi minisztere, aki egyúttal azt kérte híveitől, adjanak hálát, hogy a hét bő esztendőre hét szűk esztendő következik. Az, hogy szegényebben fogunk élni, jót tehet majd nekünk is, a világnak is – tette hozzá. Bibliai példázatával szemben azonban, legalábbis közgazdasági értelemben, a háztartások tartalékai gyorsan apadnak, azokról a lelkiekről pedig, amelyek megkönnyítik a Balog által vélelmezett hét szűk esztendő átvészelését, nem készül statisztika.
Viszont annak a csaknem 1600 milliárd forintos extra juttatásnak a sorsából, amelyet a választóknak egyebek mellett a személyi jövedelemadó visszatérítése, a tizenharmadik havi nyugdíj és egyes ágazati béremelések révén februárban kiosztott a költségvetés, levonható bizonyos következtetés. Ezekből 1100 milliárdot máris felhasználtak, a megtakarítások csupán 500 milliárd forinttal nőttek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank szeptemberi Inflációs jelentéséből.
A jövőbeni sáfárkodás szempontjából az sem éppen biztató jel, hogy a februári többletjövedelemből 600 milliárd forintot mindennapi vásárlásokra, beszerzésekre költöttek, jóval többet, mint egyszeri nagyobb kiadásokra, például lakásfelújításra vagy nyaralásra. Ez pedig inkább a szükség, mint a bőség jele.
Márciusi cikkünk az osztogatásról:
Most omlik rá a Fideszre a választási osztogatás, csak még nem látszik
Az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy az árstopoknak és a pénzszórásnak nem lesz jó vége. De szerencsével a gazdaság és a büdzsé elbírták volna a károkat. Aztán Oroszország megtámadta Ukrajnát.
