Kétszer is bele lehet lépni ugyanabba a folyóba, persze nem ugyanúgy. Tizenhat évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista-szabaddemokrata kormány a választásokat megelőző költségvetési osztogatást igyekezett korrigálni a megszorításokkal. Most ugyanezt teszi Orbán Viktor kormánya, és a hatás is hasonlóképpen fájdalmas. Azonban van egy jelentős különbség a két eset között.
Lehetnek tartalékaink, amelyekkel sáfárkodhatunk
– elmélkedett a minap Balog Zoltán református püspök, az emberi erőforrások korábbi minisztere, aki egyúttal azt kérte híveitől, adjanak hálát, hogy a hét bő esztendőre hét szűk esztendő következik. Az, hogy szegényebben fogunk élni, jót tehet majd nekünk is, a világnak is – tette hozzá. Bibliai példázatával szemben azonban, legalábbis közgazdasági értelemben, a háztartások tartalékai gyorsan apadnak, azokról a lelkiekről pedig, amelyek megkönnyítik a Balog által vélelmezett hét szűk esztendő átvészelését, nem készül statisztika.
Viszont annak a csaknem 1600 milliárd forintos extra juttatásnak a sorsából, amelyet a választóknak egyebek mellett a személyi jövedelemadó visszatérítése, a tizenharmadik havi nyugdíj és egyes ágazati béremelések révén februárban kiosztott a költségvetés, levonható bizonyos következtetés. Ezekből 1100 milliárdot máris felhasználtak, a megtakarítások csupán 500 milliárd forinttal nőttek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank szeptemberi Inflációs jelentéséből.
A jövőbeni sáfárkodás szempontjából az sem éppen biztató jel, hogy a februári többletjövedelemből 600 milliárd forintot mindennapi vásárlásokra, beszerzésekre költöttek, jóval többet, mint egyszeri nagyobb kiadásokra, például lakásfelújításra vagy nyaralásra. Ez pedig inkább a szükség, mint a bőség jele.
Márciusi cikkünk az osztogatásról:
Most omlik rá a Fideszre a választási osztogatás, csak még nem látszik
Az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy az árstopoknak és a pénzszórásnak nem lesz jó vége. De szerencsével a gazdaság és a büdzsé elbírták volna a károkat. Aztán Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Nem csak a Pride-felvonulás előtt volt erősen kusza a jogi helyzet, a demonstráció után is egymást érik a kérdések. Ha az utolsó pillanatig bírsággal riogatták a résztvevőket, akkor mi, miért és kinek az utasítására változott a menet napjára? Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
2021 óta az 55 fontos csúcsról 10 fontra csökkent a Wizz Air részvényeinek árfolyama.
A volt igazságügyi minisztert tanúként hallgatta meg a bíróság a Schadl-ügyben.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A Messinai-szoros alig pár kilométer, ennél jóval hosszabb hidat is képesek már építeni a szakemberek.
