Hetek alatt sokat változott az iráni társadalom, melynek bizonyos rétegei mára teljesen kiábrándultak az 1979-ben hatalomra jutott teokratikus rendszerből. A békés tüntetésektől a Molotov-koktélos gyújtogatásokig a tiltakozás különféle formái sokak számára a mindennapi élet részévé váltak, és
egyre több liberális reformot követelnek.
A városokban pénzt gyűjtenek az etnikai – így kurdok, beludzsok, arabok lakta – peremvidékek számára, ahol az elnyomás egyre brutálisabb, bojkottot hirdetnek az állami televízióban reklámozó cégek ellen, vagy csak V jelet mutatnak egymásnak az utcán.
Több mint 14 ezer demonstráló embert, köztük gyerekeket tartóztattak le az utóbbi hetekben Iránban.
Senki sem hitte – talán maguk a tüntetők sem –, hogy ilyen sokáig kitart a tiltakozás, amely új szakaszba lépett, a mullahok vezette rezsim pedig tanácstalannak tűnik, miként teremthet újra stabilitást. Ennek jele, hogy míg egyrészt a hatóságokat már kevésbé zavarja, ha nők fedetlen fejjel mutatkoznak az utcán, a Forradalmi Gárda elit alakulat parancsnoka, Hosszein Szalami tábornok a forrongó Szisztán-Beludzsisztán déli tartomány fővárosában, Záhedánban azzal fenyegetőzött, hogy hullatemetővé változtatják a zendülés helyét.