Míg az ukrán vezetés arról beszél, hogy a Volodimir Zelenszkij államfő által aláírt kisebbségi törvény EU-konform, az orosz agresszió áldozatává vált országban élő kisebbségek úgy vélik, a státuszukat szabályozó új rendelkezés több korlátozást tartalmaz, mint az eddig érvényben lévő, 1992-ben elfogadott törvény. Az új törvények elfogadása már csak azért is fontos Kijev számára, mert a jogrend átalakítása volna az egyik fő feltétele az ország gyors EU-csatlakozásának.
Nem csak az Ukrajnával közismerten rossz viszonyban lévő Magyarország bírálja a Volodimir Zelenszkij ukrán államfő által a napokban aláírt új kisebbségi törvényt, Románia és Lengyelország is úgy véli, az új szabályozás tovább szűkíti a kisebbségek jogait, és bebetonozza azokat a korlátozásokat, amelyeket a 2017-es oktatási és a 2019-es nyelvtörvényben szavaztak meg a kijevi parlament képviselői.
A törvényt a két magyar kárpátaljai politikai szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozatban minősítette jogszűkítőnek, a paragrafusok részletes bírálata a közeljövőben várható, miután a szabályozást lefordítják magyar nyelvre is.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
