Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot vert az elmúlt hónapokban az ukrán kormánytagokat és politikai felsővezetőket érintő korrupciós botrány, ami miatt többen is távoztak posztjukról. Bár a kelet-európai ország korrupcióellenes harca sokat fejlődött az elmúlt években, a háború miatt elrendelt hadiállapot ennek egyik alappillérére, a képviselői vagyonnyilatkozatok rendszerére is hatással van.
Biztonsági okokra hivatkozva ugyanis 2022-ben nem volt kötelező benyújtaniuk ezeket a tisztségviselőknek, az önkéntesen beérkezett dokumentumok pedig nem is kerültek nyilvánosságra. Ennek eredményeként a köztisztviselők mindössze harmada adott le nyilatkozatot, a 450 képviselőből mindössze 28-an nyújtották azt be, az elnöki kabinetirodából és az alkotmánybíróságról pedig senki nem számolt el bevételeivel – írja az Ukrajinszka Pravdán megjelent véleménycikkében a Transparency International civil szervezet ukrán irodájának munkatársa.
