A háború totálisan átalakíthatja Magyarország szerepét a nemzetközi áruforgalomban

Olyasmi történt 2022-ben a magyar–ukrán áruforgalomban, amire hosszú évek óta nem volt példa: a külkereskedelmi egyenleg negatívba fordult, vagyis Magyarország többet importált Ukrajnából, mint amennyit oda exportált.

Ez a háború mellett alapvetően az aszály következménye, ugyanis padlóra került a magyar mezőgazdaság.

Búzából egymillió, kukoricából 3,6 millió tonnával kevesebb termett, mint 2021-ben. Ráadásul a termelők tavaly nagy mennyiségeket nem értékesítettek az árak növekedésére várva. Ám azok tovább csökkentek. Várható, hogy a kormány a magyar gazdák támogatása érdekében a közeljövőben korlátozza az ukrán gabona importját, mert ha ez kiesik, annak árfelhajtó hatása lenne.

Kinek megváltás, kinek hideg zuhany az érkező olcsó ukrán gabona

Az állattenyésztők örülnek, a mezőgazdasági termelők hoppon maradhatnak, és akkor a bolti vásárlókról még nem is beszéltünk. A kormány összevissza beszél, korábban azt sürgette, ami miatt most fáj a feje.

Az ukrán termelők és kereskedők számítanak is erre. Ám ha Magyarország a jövőben nem is vásárol az ukrán gabonából, annak tranzitjában jelentős szerepe lesz – mondja Kovács Imre, az osztrák Rail Cargo Group (RCG) igazgatóságának tagja, a Rail Cargo Hungaria (RCH) Zrt. igazgatóságának elnöke. A tranzit már 2022-ben is jelentős volt.

Az RCG-csoport szerelvényei a háború kitörésétől idén február végéig a Záhonynál, illetve Ágcsernyőnél beérkező ukrán gabona csaknem felét, 427 ezer tonnát magyarországi megrendelők silóiba vitték; Németországba 220 ezer tonnát, Olaszországba 219 ezer tonnát, Ausztriába pedig 61 ezer tonnát fuvaroztak. Jelentős mennyiségeket továbbítottak az adriai kikötőkbe (Koper, Rijeka és Trieszt), valamint a balti-tengeri Gdanskba is, ahonnan a gabona tengeren jutott el jellemzően a fejlődő országokba.

Az ukrajnai áruforgalom megugrása a háború miatti váratlan fejlemény.