Hasbeszélő: Magyaros konyha a közhelyeken túl – a Kossuth téren
6 perc
2023.03.31. 17:30
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a belvárosban, a Kossuth Lajos téren jártunk.
Lássuk be, függetlenül attól, mi folyik éppen a Tisztelt Házban, legtöbben büszkék vagyunk a parlamentünk épületére, amelyet a közelmúltban az egyik utazási portál Európa legszebbjének kiáltott ki. S olykor el is szégyelljük magunkat, miért is nem bírunk turisták lenni a saját városunkban. A minap is úgy siettünk át a téren, hogy szinte ügyet sem vetettünk rá, csak, amikor némi késéssel megérkeztünk találkozónk színhelyére, konstatáltuk, hogy az utcafrontnak háttal ülve is ott a panoráma, köszönhetően a bokszunk világát kitágító tükörnek. Mert a Pick Bistro & Deliben nagyon kitalálták, miként éljenek az elhelyezkedés adta lehetőséggel, úgy is, ha a szeszélyes tavasz még nem engedi, hogy megteljen a terasz, ahol nyáron reggel kilenctől késő estig nehéz szabad asztalt találni.
Ha tetszik, ha nem, igenis turistacsapáson vagyunk, frekventált idegenforgalmi ponton, amelynek a közelében sem ültünk volna be magunktól sehova még nem is olyan régen. Mert nem voltunk kíváncsiak a „világhírű magyar konyhára”, az „akinek sója, paprikája van, minden fűszerszáma megvan” típusú turistaetetőkre. Őszintén szólva, azért ez a becsípődés még mindig nem múlt el teljesen, így némi fenntartással nyugtáztuk, amikor tavaly tavasszal híre ment, az egykori Pick szalámis mintabolt és gyorsétterem helyén megnyitott a Pick Bistro & Deli.
Nem választottak valami kacifántos, divatos bisztrós elnevezést, hanem nomen est omen vállalták a múltat. Meg azért feltételezhető, hogy az errefelé forgolódó idegennek, pláne, ha a Európából érkezik, mégis csak ismerősen cseng a magyar szalámi neve. S persze a „deliség” lényegét mi más is jelentené, mint a 150 éves szegedi cég szuvenírként kínált termékei. Az étlapjukon pedig ott a reggeli választékban a téliszalámi (kovászos) kenyérrel, zöldségekkel, ahogy az előételeknél a gravlax (marinált lazac), a tatárbifsztek és a kacsamáj pástétom mellett a Pick vegyes ízelítő is. S akkor ebben ki is merült a „pickség”. Jöhet a magyar konyha.