A második világháború óta nem látott fegyverkezési versenybe hajszolta Ázsiát a kínai fenyegetés

Egyre nő a Kína–Tajvan-feszültség, Peking elkerítene egy egész tengert, sűrűsödnek az észak-koreai rakétatesztek, így a délkelet-ázsiai-óceániai térség hadászati kiadásai meredeken ívelnek felfelé. Közben az USA intenzíven igyekszik megerősíteni régiós jelenlétét és kapcsolatait, a puskaporos levegő miatt pedig olyan államok is tárt karokkal várják, melyek korábban igyekeztek tisztes távolságot tartani tőle.

Az orosz–ukrán háború következő fordulata mellett a nyugati katonai szakértők azon rágódnak manapság a legtöbbet, hogy mikor indítja meg tajvani invázióját Kína. A sziget lerohanásának valószínűsége magasabb most, mint évtizedek óta bármikor, amerikai katonai vezetők, jóslataik között némi szórással, úgy kalkulálnak, hogy 2025-ben már végképp nagyon nagy lesz a kínai támadás esélye, de a legtöbben 2027-re jósolják a roham indulását. Ez az az év, melyre jelen állás szerint Tajvan is a konfliktus kirobbanását várja.

Utóbbi jóslatot erősíti meg az amerikai titkosszolgálatok március elején kiadott jelentése, melyben az áll, hogy Hszi Csinping 2027-re akarja annyira megerősíteni a hadseregét, hogy egy tajvani invázió közepette ki tudja védeni az USA esetleges beavatkozási kísérleteit. Az irat szerint Peking arra jutott, hogy nukleáris képességei elégtelenek, ezért most a cél ezek fejlesztése, valamint silók százainak építése, interkontinentális ballisztikus rakéták számára. És a jelentés szerint Kína semmiféle, a fegyverkezés ütemét visszafogni hivatott nukleáris megállapodást nem is fog aláírni se az USA-val, se Oroszországgal.

A pekingi fenyegetés növekedése csak az egyik feszültségforrás Ázsiában, ott vannak még mellette Észak-Korea folyamatos rakétatesztjei és állandó háborús retorikája is. A délkelet-ázsiai-óceániai régió országai ezekre jellemzően két lépéssel reagálnak: egy részük, akár korábbi külpolitikájukkal élesen szembe fordulva egyre látványosabban igyekszik közelebb húzódni az USA-hoz, emellett pedig egyre látványosabban növelik védelmi kiadásaikat. A mostani fegyverkezési verseny olyan szintre jutott Ázsiában, amilyenre a második világháború óta nem volt példa. Ez egyben pedig azt is jelzi, hogy a régió országai az USA-val való barátkozással együtt sem tudnak már teljesen megbízni abban, hogy ha Kína támadást indít, akkor az amerikai szövetséges egymaga képes lesz megvédeni őket.

Hadászati pénzpumpa

Hozzászólások