Van az a módszer, amellyel eladható az állami százmilliárdokkal életben tartott Dunaferr

Vajon kinek éri meg úgy megvenni a nehézsúlyú és nehéz helyzetű Dunaferrt, hogy környezeti katasztrófát is el kell hárítania? – vethető fel a friss értékesítési felhívás alapján.

Térjünk vissza egy pillanatra egy két évvel ezelőtti langymeleg májusi naphoz, amikor jeles társaság telepedett le egy pesti Váci utcai kávéház teraszán: Schadl György, a vesztegetéssel vádolt egykori fővégrehajtó és három, nem vádlott ügyvéd, az állami felszámolóvá lett Koller Mihály Dávid, Szilas András és Sándor István.

Nem tudtak róla, hogy a rendőrség lehallgatja őket. A felvétel minősége rossz, ám többször kihallható belőle a „Dunaferr” szó, s az is, hogy a diskurzus valamiféle ukrán tulajdonosról, tervezett közgyűlésről, bírósági perpatvarról és várható felszámolásról folyik. Hogy mindehhez mi köze volt e díszes csapatnak, az máig rejtély. Tény viszont, hogy a Völner–Schadl-ügyben kihallgatottak is utalgattak a Dunaferr-ügyre mint olyanra, amibe magas állami kapcsolatokkal bele lehet avatkozni. Úgy tűnik, valakik efféle segédlettel szerették volna átvenni az irányítást az ellehetetlenült orosz–ukrán tulajdonosi köre miatt szabadesésben zuhanó acélmű felett.

Hozzászólások