Részletesen megnéztük az új idei büdzsét, semmi megnyugtató nincs benne

Aki eddig nem gyanította, melyek lehetnek a vágtató infláció előnyei és hátrányai, kik lehetnek a nyertesei és a vesztesei, annak elég egy kósza pillantást vetnie a 2023-as költségvetés módosításához begyújtott törvényjavaslatra.

A várható bevételeket a múlt nyáron elfogadott változathoz képest 17 százalékkal emelte a Pénzügyminisztérium, a kiadási előirányzatokat viszont csaknem 19 százalékkal, vagyis jócskán megnövelte a kormányzat mozgásterét – ezzel a hiányt is. Az inflációt pótló többletjuttatásból azonban az egészségügy alig lát bármit is, pozíciói a módosítással csak romlanak (súlya a 2022-re tervezett 11 százalékról 8,2 százalékra zsugorodik). Ez is jelzi, mit tart igazán fontosnak a kormány, és mit nem.

A felettébb álságosan meghirdetett veszélyhelyzet ellenére nem érte be a kormány a költségvetési törvény rendeleti módosításával – bár ezt már 2022 végén megtette –, az Országgyűléssel is szentesítteti a változtatásokat. A kormányrendelet semmiféle indoklást, magyarázatot nem tartalmazott, most ezt is pótolja az előterjesztő pénzügyi tárca.

A költségvetés úgynevezett főkötetét újraírta, a változtatás mértéke és módja haloványan emlékeztet egy hagyományos pótköltségvetésre. Ilyesmire 1994 óta nem volt példa. Ma pedig nincs is olyan jogszabály, amely kötelezővé tenné pótköltségvetés készítését, és olyan sem, amely korlátozná a kormányt abban, hogy akár hetente rögtönzésszerű módosításokat kövessen el – az Országgyűlés megkerülésével.

Rögeszméit erőlteti és a maga hasznára játszik az új, rendeleti büdzsével a kormány

Legyen inkább magas, elhúzódó infláció, mint recesszió - ez az üzenete a 2023-as büdzsé rendeleti módosításának. Amelynek fő nyertese maga az állam, miközben soha nem látott összegbe kerül a rezsicsökkentés nevű rögeszme látszatának az óvása.