Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
HVG: Halt vagy sérült meg valaki tavaly február óta az ukrajnai OTP Bank munkavállalói közül?
Volodimir Mudrij: Nagyon szomorú, de igen, az egyik kollégánk meghalt, amikor Kremencsuk városát rakétatalálat érte. Épp a bevásárlóközpontban dolgozott egy fogyasztói hitelt forgalmazó pultban.
Sajnos ő csak egy a bankszektor soraiból meghalt emberek közül. És napról napra kapunk híreket elhunyt családtagokról, fiúkról, férjekről, apákról. Az áldozatok száma egyre nő. A harcok gyakran egészen közel zajlanak, legutóbb például Mikolajivben a callcenterünk épületétől 400 méterre robbant fel egy rakéta – igaz, éjszaka volt, de a központban éjszakai műszak is van, a rakétatalálattól berobbantak az ablakok.
HVG: Hogyan képesek ilyen körülmények közt dolgozni? Sokan vannak home office-ban, vagy a többség bejár az irodába és a fiókokba?
V. M.: Ez elég sokat változott az elmúlt hónapokban.
