Lehet-e bízni Macronban? Berlinben túl sokan túl későn ismerték fel, hogy Varsónak igaza volt az orosz veszély ügyében. A NATO most nem veheti fel Ukrajnát, de az eddigieknél erősebb biztonsági garanciákkal támogathatja az országot. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Politico
Az európai szélsőjobb hasznot próbál húzni a franciaországi zavargásokból. A nacionalisták részben odahaza igyekeznek ily módon jó pontokat szerezni, illetve sürgetik az EU-t, hogy szigorítson a menedékpolitikán. A sort a lengyel miniszterelnök nyitotta meg, aki a zavargásokra hivatkozva akarta megindokolni, hogy Varsó – Magyarországgal együtt – miért utasítja el a közös migrációs politika reformját.
Mateusz Morawiecki közölte, hogy a megmozdulások oka a szűrés nélküli bevándorlás, ráadásul – tette hozzá – az Unió most ezt a felfogást akarja minden tagra rákényszeríteni. Hasonlóképpen vélekedett az illetékes olasz államtitkár-helyettes, Nicola Molteni, a Salvini-féle Liga tagja is.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
