Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Deutschlandfunk
Európában a demokrácia immár nem magától értetődő, mert jönnek fel a jobboldali populisták, illetve autokraták. Így látja vendégkommentárjában Petra Pinzler a Die Zeittől. Kifejezetten aggasztónak nevezi a demokratikus értékek kilátásait. Hiszen ilyen erők már hatalmon vannak Olaszországban, Magyarországon, a lengyeleknél és a finneknél is. Sőt, majdnem a spanyolok is hasonló sorsra jutottak. Marine Le Pen pedig nyerhet a legközelebbi választáson.
Tart a jobboldali fordulat és nem jók az esélyek a jövő évi Európa Parlamenti-választáson sem. És mi van akkor, ha a szélsőjobb blokkoló kisebbséghez jut Strasbourgban, vagy ha netán többséget is szerez? Ha a képviselői töltik meg az Európai Bizottságot, belülről szednék szét az EU-t. A kisebbségek kevesebb védelmet élveznének, a menekültek pedig nem juthatnának be. Más lenne a Kína-politika, nagyobb volna a rokonszenv Oroszország iránt, Ukrajna kevesebb segítséget kapna.
