Galit Atlas: Érzelmi örökség
– El vagyok átkozva – suttogja Leonardo egyenesen a szemembe nézve. – Tudja, mire gondolok? – kérdezi, majd kijelenti: – Tudja, mire gondolok. Persze hogy tudja.
Leonardo két évvel korábban kezdett járni hozzám, pontosan azután, hogy szakított a párjával, Milóval. Az első hónapokban folyton sírt. Azt mondta, tudja, hogy ő és Milo soha nem jöttek ki jól egymással, mégis elviselhetetlen fájdalmat érez.
Azóta eltelt két év, és nem csillapodtak a gyötrelmei. Úgy érzi, megbénult, elveszett. Úgy gondolja, nem áll készen arra, hogy megismerkedjen másokkal, és attól tart, örökké szomorú marad.
– Valahogy megrekedtem – mondja.
Egyetértünk abban, hogy a bánatának már nem csak Milo a kiváltó oka. Próbáljuk megfejteni, mi az, amit elvesztett a kapcsolat végeztével. Minden elválás érzelmi halál, amit meg kell gyászolnunk. Szakításkor nemcsak a szeretett személyt veszítjük el, hanem egy életet, egy jövőt, mindent, amiről álmodoztunk, és amiben reménykedtünk. És bár tudjuk, ki az, akit elveszítettünk, nem mindig értjük, hogy mit vesztettünk el vele.
