Jó ötlet-e használt meleg ruhát exportálni Ghánába? Yayra Agbofah szerint persze hogy nem, de amíg a kormány be nem tiltja az efféle trükközést, a ghánai kisvállalkozó addig is a maga eszközeivel igyekszik mérsékelni a használt ruhák lepasszolásának gazdasági és főképp környezeti kárait. Nincs ezzel egyedül.
A gazdag országokban levetett ruhák fő lerakóhelyein – Ghána mellett Pakisztánban és az újabban szépen felzárkózó Chilében – sorra alakulnak a startupok, amelyek legalább pár ezer kilónként (vagyis szinte jelképesen) igyekeznek csökkenteni a szeméthegyet. Mert hiába szépítené bárki is: a fast fashion – az olcsó és gyorsan eldobható divatáru – jegyében levetett és külföldre tolt ruhák többségét nem viselik tovább távoli országokban, hanem hulladéklerakókba kerül vagy elégetik. Még ha ezt nem feltétlenül sejti is az, aki például jótékonysági (újmagyarul: cseriti) boltokban adja le megunt darabjait.
Az Európai Parlament is kialakította az álláspontját a ruhaipari fast fashion üzleti modell visszaszorítása, lehetőség szerint megállítása érdekében. Mindez része az uniós zöld stratégiának, a jelenség azonban világszerte okoz egyre nagyobb környezeti problémát.
