Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Istenem, miért nem teremtettél néhány hegységet Ukrajnába – sóhajtozhat imáiban az istenfélő hírében álló Vlagyimir Putyin orosz elnök. Arrafelé húzódik a roppant kiterjedésű Kelet-európai-síkság, és mindig onnan támadtak Oroszországra. A fohász Tim Marshall brit sztárújságíró A földrajz fogságában című könyvének ironikus megfogalmazása, mert mint a szerző állítja: a geográfiai adottságok, hegyek, folyók, tengerek döntően befolyásolják a nemzetközi kapcsolatokat, a politikai és katonai vezetők döntéseit is.
A földrajz – mint az emberiség történelmét meghatározó tényező – rendre átformálja a világpolitikát és a globális erőviszonyokat. Marshall rendhagyó földrajzkönyvének népszerűsége alighanem abban rejlik, hogy a geopolitika prizmáján át vizsgálja a világ jelenlegi konfliktusait. A feszítő ellentmondások sorában elemzi egyes régiók, országok lehetséges fejlődési irányait, az Európai Uniótól a forrongó Közel-Keleten át egészen a világűr katonai-gazdasági meghódításáig.
Vége a békésebb világnak, több a háború, és nem az ukrajnai a legvéresebb
Az utóbbi bő évtizedben globálisan gyakoribbak, halálosabbak és hosszabbak a háborúk, és ebbe a sorba illik, ami Szudánban történik az utóbbi hetekben.
