Min csodálkozna legjobban egy 1873-ban élt budapesti polgár, ha ma megmutatnánk neki a várost?
9 perc
2023.11.17. 07:10
1873-ra a magyar anyanyelvűek már épp többségbe kerültek a frissen egyesített Budapesten, közel jártunk ahhoz, hogy megépüljön a város huszadik négyemeletes háza, a város lakóinak már majdnem az ötöde értelmiségi munkát végzett. A szomszédos falvak közül pedig, amelyekből később a külső kerületek lettek, többnek a népessége is átlépte az ezer fős álomhatárt. A százötven évvel ezelőtti és a tavalyi népszámlálási számokat kutattuk: megnéztük, mit árultak el az adatok az akkori Budapestről, a város lakóiról, és arról, hogy mennyit változott Budapest 1873 óta.
Mit kellene elsőként megmutatni egy 1873-ban élt budapestinek, ha egy időgéppel ide repítenénk 2023-ba? Valószínűleg a Lánchidat, hogy otthon érezze magát. Talán a Váci út és az Üllői út néhány helyén is azt érezhetné, hogy mintha valahonnan ismerős lenne (pláne, ha elmagyaráztuk neki, mi az az autó) – de nagyjából ennyi. Százötven éve, amikor Buda, Pest és Óbuda egyesült, a Sugárutat, a mai Andrássy utat még épp csak elkezdték építeni, a Nagykörút nyomvonalát már kijelölték, de addigra csak öt épület készült el, a Várat romos állapotból próbálták javítgatni, a Parlament még nem volt sehol, pedig ma Budapest látképének ezek kihagyhatatlan alapjai.
De vajon mennyire csodálkozna el egy 1873-ban élt budapesti azon, hogy ma kik lakják ezt a várost? Mi mindenben változott meg Budapest lakossága az elmúlt százötben évben?
Az egyesítés idejében már nagyjából 270-300 ezren éltek a városban, ekkorra egy rohamosan fejlődő ipari, kereskedelmi és kulturális központ lett Budapest, a Monarchia második legfontosabb városa Bécs után. Az 1870-es népszámlálás adatait böngésztük át, hogy megnézzük, azok mit árultak el a hamarosan egységesülő főváros lakóiról, és arról, hogy mennyire hasonlított a város összetétele a mostanihoz.