Ismét támad a Covid. Ha a magyar egészségügyi hatóságokon múlik, jó eséllyel nyerhet is

Hetek óta emelkedett és magas koronavírus-koncentrációt mérnek országszerte a szennyvízben. Ennél sokkal több információ nincs a vírus hazai terjedéséről, mióta az év elején leállították a kormányzati koronavírus-tájékoztató weboldalt.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), hogy mégis adjon valamit, októberben elkezdte közzétenni a légúti megbetegedésekkel kapcsolatos heti jelentéseket.

Ezekből az látszik, hogy november második hetében 162 ezren fordultak orvoshoz akut légúti fertőzéssel és több mint 15 ezren influenzaszerű megbetegedéssel. Hogy közülük hányan lehetnek Covid-pozitívak, azt még megtippelni sem könnyű, mert átlagosan csak 150–300 légúti mintát küldenek az NNK-hoz hetente. Irányadó lehet ugyanakkor, hogy ezek nagyjából negyedénél mutatják ki koronavírus jelenlétét, a súlyos akut légúti fertőzéssel kórházba kerülőknek pedig a hetven százaléka covidos. Emiatt több kórházban is hosszabb-rövidebb időre látogatási korlátozást és kötelező maszkviselést rendeltek el, ám az óvintézkedések még nem általánosak.

Bár a vírus sokat szelídült az elmúlt három évben, s az oltások és a megbetegedések miatt az emberek immunrendszere is adaptálódott a kihívásokhoz, fontos lenne tudni, milyen módon kell védekezni a jelenlegi variánsok ellen. Míg több nyugat-európai ország újra oltási kampányokat indított, hogy frissített vakcinákkal ismét immunizálja a lakosságot, Magyarországon erről kevés szó esik.

Sarkadi Balázs akadémikus: Csak a koronavírus változik, az itthoni hatalmas információhiány marad

Igencsak jelen van a koronavírus sokféle változata Magyarországon, mégis teljes a bizonytalanság a Covid-betegségek felmérése, megelőzése és kezelése körül - így méri fel a helyzetet a hvg360-nak írt cikkében Sarkadi Balázs kutatóorvos, akadémikus. Nem teszik közzé, mert nyilván nem is mérik az adatokat a betegség terjedéséről.