A most megjelent Madonna-életrajz talán még magának a popkirálynőnek is mondhat újat

5 perc

2023.11.27. 17:45

Megjelent az eddigi legalaposabb és legterjedelmesebb Madonna-életrajz Madonna – Egy lázadó élet címmel. A HVG Könyvek által kiadott biográfiából szombattól több részt is közlünk.

„Aprócska kis digó, akinek a tökei paraszti őseinek öntöttvas golyóiból lettek kifaragva” – így jellemezte az azóta többszörös Grammy- és Golden Globe-díjas énekesnőt, Madonnát Norman Mailer, a Meztelenek és holtak írója egy kiadatlan szövegében. A sajátos stílusú elismerést Mary Gabriel idézte Madonnáról írt életrajzában. A magyarul a HVG Könyvek kiadásában megjelent, több mint 800 oldalas kötethez a szerző öt éven át kutatta az idén 65 éves popsztár életét. Ennek az alaposságnak köszönhető, hogy olyan gyöngyszemekre bukkant, mint a fenti leírás a sztárról. Norman Mailer 1994-ben interjút is készített Madonnával az Esquire magazinnak, és a beszélgetés végén minden irónia nélkül „a legnagyobb élő művésznőnek” titulálta az énekesnőt.

Az Esquire szóban forgó számát reklámozó plakát a Victoria and Albert Museum gyűjteményében:

Esquire. Norman Mailer meets Madonna | V&A Explore The Collections

Poster advertising Esquire magazine, September 1992, with Madonna on the cover

Madonna – Egy lázadó élet
A könyvből szombattól részleteket közlünk itt a hvg360-on. A kötetet itt lehet megrendelni.

Mary Gabriel húsz évig a Reuters szerkesztője volt, íróként a Love and Capital: Karl and Jenny Marx and the Birth of a Revolution című, a Marx házaspárról szóló könyve hozta meg számára a sikert. Elmondása szerint nem igazán rajongott Madonnáért amikor elkezdte kutatni az életét, azonban ahogy beleásta magát a témába, egyre inkább elismerte „a bálványimádás és gyűlölet tárgyává vált” sztárt. Tisztában volt azzal, hogy Madonnáról négy évtizedes karrierje alatt számos könyv született, és hogy „Madonna-kurzusokat tartottak a Harvardon, a UCLA-n, a Rutgersen, a Princetonon és a Texasi Egyetemen; hogy elemzések jelentek meg, amelyek a Madonna-jelenség forrását Freud vagy Marx munkásságában, a katolicizmusban, netán a feminizmusban keresték.”

A könyv borítója