Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„A NATO-nak fel kell készülnie arra, hogy rossz hírek érkezhetnek Ukrajnából. A konfliktusokban különféle szakaszok figyelhetők meg, és nekünk a jó és a nehéz időszakokban is ki kell tartanunk a megtámadott ország mellett” – mondta a napokban Jens Stoltenberg, az észak-atlanti katonai szövetség főtitkára. A norvég politikus valószínűleg arra utalt, hogy nehéz helyzetben vannak az Avgyijivkát védő ukrán katonák, s már csak pár kilométer hiányzik ahhoz, hogy az orosz csapatok teljesen körbevegyék a szakadárok kezén lévő Donyeck városától északra fekvő települést.
Az oroszok novemberben 931 katonát veszítettek naponta Ukrajnában
Korábban a háború legvéresebb hónapja az orosz katonák számára 2023 márciusa volt, akkor 776 embert vesztettek minden egyes nap.
A HVG értesülései szerint Ukrajna már kivonta a nehézfegyverek nagy részét, és nem kívánja az utolsó töltényig védeni a háború előtt 30 ezres várost. Avgyijivka elvesztése azt jelentené, hogy
az oroszok előtt megnyílik az út az utolsó Donyeck megyei ukrán erősségek, Kramatorszk és Szlovjanszk felé,
s bár a támadók aligha képesek elfoglalni az erődített városokat, nőne az ukrán hadseregre nehezedő nyomás.
