Legutóbb a Rákosi-rendszer száműzte a művészettörténetet az iskolából – interjú Révész Emese egyetemi oktatóval
„Eötvös József oktatási reformja óta része volt a gimnáziumi képzésnek a művészettörténet tantárgy. Csak két diktatórikus korszakban vezették ki egy időre. Most megint ezt teszik” – mondja Révész Emese egyetemi oktató, aki tiltakozik a döntés ellen.
HVG: Furcsállotta, hogy nem a tanárok háborodtak fel először a művészettörténet-oktatás középiskolai kivezetésén, akiknek az egzisztenciájuk is múlhat ezen?
Révész Emese: A középiskolai tanárok végletesen elcsigázottak, ahogy a kormányzati oktatáspolitika tervezte,
belefáradtak az elmúlt évek ellenállásába.
A NAT-ot 2020-ban vezették be, akkor komolyabb szerveződés is elindult ellene, amit elsöpört a Covid-járvány. A tanárok idén úgy szembesültek a művészettörténet érettségijének az eltörlésével, hogy nem kaptak tételsort. Jelképértékűnek érzem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia fölvállalta ezt az ügyet, többedszer bizonyítva, hogy érzékeli: a közoktatás ügye az egész kulturális szférát érinti. Ez a döntés hosszú távon hatással lesz a szakmai utánpótlásra, a muzeológiára, a műemlékvédelemre, a vizuális kultúra minden területére.
Tiltakozik az MTA a művészettörténet középiskolai kivezetése miatt - A mű
A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya Művészettörténeti Tudományos Bizottsága lapunkhoz is eljuttatta tiltakozó nyilatkozatát, melyet a művészettörténet tantárgynak a gimnáziumi alaptantervből való eltüntetése miatt adtak ki.
HVG: Minden középiskolának kötelező ez a NAT-előírás?