Az amerikaiak nem Biden–Trump-visszavágót akartak, de azt kapják
A gyakorlatilag elnökjelöltnek tekinthető Donald Trumpot vakon követik a republikánusok, Joe Bident pedig jobb híján a demokraták. Négy év után újra két kibékíthetetlen világ csaphat össze az USA-ban.
November 6-án, az elnökválasztás másnapján arra ébredhet az USA, hogy tovább süllyed olyan harmadik világbeli országként, ahol az utcákon az erőszak az úr, ellenőrizetlen déli határán akadálytalanul áramlanak be a rossz szándékú idegenek, Washington pedig nem az átlagemberek, hanem kizárólag az elit érdekeit szolgálja.
Vagy arra, hogy egy – Orbán Viktor illiberális rendszerét példának tekintő – diktátor hajlamú ember költözhet a Fehér Házba, aki fel akarja számolni a fékek és ellensúlyok rendszerét, sőt magát a demokráciát,
Vlagyimir Putyin karmai közé dobja Ukrajnát, és magára hagyja az USA szövetségeseit.
Az első drámai képet a republikánus Donald Trump festi föl arra az esetre, ha a demokrata Joe Bident újraválasztanák. A másodikkal pedig Biden riogat, ha Trump négy év szünet után visszatérne az ország élére.
A múlt heti szuperkedden gyakorlatilag eldőlt, hogy Trump tekinthető a republikánusok elnökjelöltjének, utolsó megmaradt ellenfele, Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó és egykori ENSZ-nagykövet is kiszállt. A sorozatos vereségek közepette megmutatta magát mint potenciális 2028-as elnökjelöltet, és nőként a republikánusok között első alkalommal tudott előválasztást nyerni, Vermont államban, valamint a fővárosban, Washingtonban.
Az pedig eddig sem volt kérdés, hogy Bidennek nincs riválisa a demokraták körében, már csak azért sem, mert újrázásra pályázó elnökkel szemben a két párt hagyományosan nem támogat ellenjelöltet. Vagyis már most elindult a valódi elnökválasztási kampány Biden és Trump között, ami több tekintetben is történelminek ígérkezik.