2 perc
2024.05.12. 13:45
Európai tudósok azon dolgoznak, hogy még a mostaninál is több napfény érje a Földet. De csak akkor és ott, amikor és ahol hasznos. Így javítható lenne a napenergia hatékonysága.
Miközben a kormány 2024 helyett már 2025-re ígéri, hogy „az óvatossági motívum fokozatos oldódása” majd felfelé indítja a gazdaságot, a bolti forgalom beragadt a 2021-es szint alá. Megnéztük, mi ment félre, mire lehet szükség ahhoz, hogy a reálbérek növekedése valódi javulást hozhasson el, és mi történt azokban az országokban, ahol a mienkhez hasonló inflációból kellett talpra állni.
Különös ez a nemzetközi cikkválogatás, hiszen amikor önök ezt olvassák, már szinte biztosra vehető, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke, ugyanakkor ennek ismeretében is érdekesek a nemzetközi lapokban az elmúlt egy napban, az utóbbi órákban fölvetett kérdések. Az amerikai elnökválasztás mellett a FAZ a szlovák–kínai kapcsolatokkal, a Washington Post a moldovai választással, a Financial Times pedig a súlyos spanyolországi esőzésekkel foglalkozik.
Libanont egykor a Közel-Kelet Svájcának, Bejrútot Levante Párizsának nevezték. Ma megint háború dúl a története legsúlyosabb gazdasági-politikai válságába jutott országban.
Ezer napja tart és fordulóponthoz közeledhet az Ukrajna elleni orosz háború. A háborúzó felek fáradnak, az új amerikai elnök beszüntetheti Kijev támogatását, és az európai vezetők is egyre többet beszélnek a fegyverszünet szükségességéről.
Hogyan lehet véget vetni a demokrácia hanyatlásának? Ezt a kérdést igyekszik megválaszolni az elismert szociológus. Szerinte időben kell lépni, és most jött el az idő.
A mesterséges intelligencia a közlekedés minden szintjén megjelent, sőt egy-két részterületet már ma is dominál. Az utakat és az infrastruktúrát mégsem elsősorban az MI-re kell felkészíteni, hanem sokkal jobban az emberekre optimalizálni.