Mindennapjaink teli vannak kisebb-nagyobb kudarcokkal, sikertelenségekkel, hibákkal, apró bosszúságokkal. Nem intéztük el a hivatali ügyeinket ma sem, az orrunk előtt zárt be a bolt, mert késve indultunk el otthonról, a főnök visszautasította egy ötletünket, rossz helyen parkoltunk. Mi lenne azonban, ha ezek helyett a pozitív történésekre és az apró sikerekre koncentrálnánk? Ha nem erőltetnénk azt, ami nem igazán megy? Ha megbecsülnénk minden jót, amit kapunk és amit elérünk az adott napon? Hogy mindezt hogy is kell csinálni? Mutatunk két módszert.
Az elmélyülés a legbiztosabb módja annak, hogy soha ne fásuljunk el. Meg persze, annak is, hogy valamit, amit elterveztünk, valóban véghez tudjuk vinni. Két újságíró, a Stockholmban született Mikael Krogerus és a svájci Roman Tschäppeler 2021-ben jelentették meg a 41 megvalósítási modell című könyvüket, amelyben rövid szövegekkel és ötletes rajzokkal igyekeznek ötletet adni az olvasónak, hogy miként jusson el az elhatározástól, önmaga noszogatásán és az akadályok leküzdésén át terve megvalósításáig. Legyen szó gyereknevelésről, lakásfelújításról, egy üzleti terv összeállításáról vagy egy reklámkampány lefuttatásáról, egyszerű, mégis éppen az egyszerűségük miatt nagyszerű modelljeik sokféle helyzetben működőképesek lehetnek. Hírlevélsorozatunkban ezek közül a módszerek közül válogatjuk ki a szerintünk legszélesebb körben alkalmazhatókat. Tizenegyedik rész.
„Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik – olvassuk Máté evangéliumában –, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van.”
Mindannyian tapasztaltuk már, hogy elkövetünk egy hülyeséget, és abból egy második hülyeség következik. Eladósodunk, majd adósságot vállalunk, hogy kifizessük az adósságunkat. De ez fordítva is igaz: ha kapunk egy esélyt, és élünk vele, akkor jön két újabb esély, majd négy. Ha népszerűek vagyunk, több barátra találunk, ha a teniszben jó passzban vagyunk, akkor az egykezes fonák ütés is bejön. Akinek van, annak adatik.
A Máté-effektust Robert K. Merton (1910–2003) szociológus tette széles körben ismertté. Megfigyelte, hogy a tudományos publikációkban az ismert szerzőket gyakrabban idézik, mint az ismeretleneket, ami még ismertebbé teszi őket. Ez egyszerre gazdasági elv (a szegények és gazdagok közötti olló egyre szélesebbre nyílik) és pszichológiai (a siker sikeressé tesz).
Mit lehet tenni? Megfigyelték, hogy ha a tanulóknak nehézségeik vannak egy tantárgyból, akkor kevesebbet gyakorolnak, és tovább romlik a teljesítményük. Egy pedagógiai megközelítés szerint ilyenkor növelni kell az önbizalmukat: a gyerekeknek olyan feladatokat is kell adni, amelyeket meg tudnak oldani. Lefordítva a felnőtt életünkre: a meredek, fekete sípálya helyett válasszuk néha a széles és lankás kék pályát. Nem a vereségek, hanem a sikerek fognak minket ösztönözni.
Az egyik legrégebbi felismerés szerint a világ nem olyan, amilyennek látjuk, hanem amilyenek vagyunk. Nem tűnik talán minden rózsásnak, amikor szerelmesek vagyunk, és sötétnek, amikor rosszkedvűek?
Egy fontos terápiás módszer pontosan ebből indul ki: a világot nem tudjuk megváltoztatni, csak a hozzáállásunkat (lásd korábbi írásunkat a befolyásolási körről.). Egy kísérletben arra kérték a résztvevőket, hogy írjanak le esténként három olyan dolgot, ami aznap jó volt, és heteken belül csökkent a stressz-szintjük.
A naplóírás (journaling) módszere a Hebb-szabályon alapul, amely szerint az idegsejtek közötti kapcsolatot erősíti, ha egy idegpályát gyakran használunk. (Ha nem, akkor a kapcsolat elsorvad.) Nem a negatív dolgok elfojtásáról van szó, hanem arról, hogy rávezessük az agyunkat, hogy jobban figyeljen a pozitívumokra.
Gondoljuk végig a mai napunkat (ha reggel olvassuk, akkor a tegnapit). Írjunk le a füzetünkbe három dolgot, ami jó volt.
Pocsék napunk volt, minden, amit csináltunk, balul sült el? Gondolkodjunk! Valami biztosan sikerült. Rendet raktunk a konyhában? Támadt egy új gondolatunk? Nem a gyerekeken vagy a partnerünkön töltöttük ki a rossz hangulatunkat?
Írjuk le.
Lehet, hogy semmiségnek tűnik. De olyan apróságról van szó, amit most megtehetünk, és ami hosszú távon megváltoztatja a világról és önmagunkról alkotott képünket.
Nyitóképünk forrása: Unsplash
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Az őrmestert a történtek után eltiltották minden szakmai és nyilvános szerepléstől, és a tervezett előadásait sem tarthatta meg.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az okok most egyértelműek.
A BKV belső vizsgálatot indított.
