A hivatali bürokráciában fulladozó emberről az irodalom és a filmművészet számtalanszor megemlékezett már: a rejtélyes eljárás áldozatául eső Josef K. (Franz Kafka: A per), az adatfeldolgozó osztály által őrületbe kergetett Sam Lowry (Terry Gilliam: Brazil) vagy a lelketlen vogonokkal hadakozó Arthur Dent (Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak). A technológia ezt a mindenki számára ismerős vergődést is megoldhatja majd, legalábbis a magyar állam valami ilyesmire vállalkozott a digitális állampolgárság programmal (DÁP). Hivatali kálvária helyett kényelmes mobilos ügyintézést kaphatnak a vállalkozó kedvű polgárok, akik jó, ha gondolnak az adathalászat lehetőségére is.
Az állam digitalizása keretében a kormányzat mobilapplikációba költöztetné a közigazgatási ügyintézést, az igazolványokat, sőt még egyes piaci szereplőket (bankokat, biztosítókat, közműszolgáltatókat) is bevonnának.
Mit veszíthetünk? A személyes adataink biztonságából mindenképpen lejjebb kell adnunk cserébe a kényelemért, ráadásul a jogszabályok akár azt is lehetővé teszik, hogy az újdonsült mobilapplikációval az állam mindenki zsebébe személyre szóló kormányzati szócsövet tegyen. Ezen felül búcsút inthetünk a naphosszat sorban állás bajtársias közösségérzetének és a kínos, de esetenként szórakoztató small talknak is a mögöttünk állóval. Sajnos hiába mondja minden szakértő, hogy a telefonba burkolódzás a modern ember boldogtalanságának ősforrása, úgy tűnik a digitalizáció megállíthatatlanul tör előre.
A digitális állampolgár szolgáltatások 14 év felett egy felhasználói profilon keresztül lesznek hozzáférhetőek, elsősorban mobilapplikáción (ezt az IdomSoft Zrt. fejlesztette), másodsorban böngészőben.
Egyes állami vállalatok munkavállalóinak viszont nincs választási lehetősége: nekik muszáj lesz a DÁP-os azonosítási, aláírási és tárhely szolgáltatás használata a céges dokumentumok kezeléséhez. Hasonló a helyzet a köznevelési foglalkoztatottaknál (pl. a pedagógusoknál) is, mert a munkáltatói leveleket kötelezően a DÁP infrastruktúrán keresztül kaphatják csak kézhez.
Ha valaki a belépés mellett dönt, két út közül választhat:
juthat a digitális állampolgársághoz.
A személyes megjelenést igénylő mód – más néven az ún. digitális állampolgárság előregisztráció – május 21. óta kérhető bármely kormányablakban. Fontos, hogy az érdeklődőknél legyen mobitelefon letöltött DÁP appal és mobilinternettel, ugyanis csak így lehet egy hat hónapig érvényes QR-kódhoz jutni a felhasználói profil későbbi aktiválásához. Az alkalmazás ténylegesen viszont csak 2024. szeptemberétől lesz használható az igazoltatásnál személyazonosításra, adatok (pl. igazolványszámok) tárolására, aláírásra, erkölcsi bizonyítvány igénylésére és kormányablakokhoz időpontfoglalásra.
A DÁP app egyik praktikuma a fizikai okmányok – első körben a személyi igazolvány – nyugdíjazása. Az eSzemélyazonosítás már 2024. szeptembertől elérhető lesz QR-kód felmutatásával. Fontos azonban, hogy egyelőre csak a rendőri igazoltatásnál lehet majd használni ezt a funkciót, máshol nem. 2025 negyedik negyedévétől a személyin kívül más okmányok (pl. jogosítvány, forgalmi engedély, adóigazolvány, lakcímkártya, diákigazolvány, TAJ kártya) is megjelennek majd az appban és ezzel együtt további funkciók is elérhetővé válnak.
Az ePosta lehetővé teszi az állami és egyes magánszervekkel a hivatalos kommunikációt, így például a szabálysértési hatóság (rendőrség), illetve a bíróság hivatalos iratainak kézbesítését. Az ePosta jelenleg is futó előképei a levélfeladásra az ePapír rendszer, a fogadásra pedig a tarhely.gov.hu felület. Ezek kerülnének egy égisz alá az új ePosta rendszerben 2026-tól.
Az eDokumentumkezelés lényege, hogy az állampolgárok és vállalatok egy helyen találhatják meg a különféle ügyintézésekhez szükséges iratokat és az állam által kezelt adataikat. Szintén a tarhely.gov.hu rendelkezik hasonló funkcióval, de tartós tárolásra, kezelésre ez jelenleg nem alkalmas.
Az egészségügyben az előbbivel párhuzamosan fut az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) szolgáltatás. Itt elérhetőek jelenleg a páciensek adatai, leletei, bár teljes intézményi lefedettség eddig nem valósult meg és az egészségügyi ellátásban a párhuzamosan futó informatikai rendszerek jelenleg is rengeteg fejtörést okoznak.
Az eDokumentumkezelés lényegében összevonná az egészségügyben és a közigazgatási eljárásoknál keletkező iratok kezelését,
sőt, idővel akár magánszerződések (pl. ingatlan vagy gépjármű adásvételi szerződések) tárolására is alkalmassá tehető. Talán sokak otthonában tornyosulnak tömött irattartók, amik képesek egyenesen maguk alá temetni az embert, ha éppen elő kell túrni valamelyik családtag orvosi lelteit, születési anyakönyvi kivonatát vagy évekkel korábban kötött fontos szerződéseket. Az eDokumentumkezelés teljes implementációjával ennek biztosan búcsút lehet inteni és ezt valószínűleg a fák is megköszönnék.
Az eFizetés segítségével az állam felé fennálló bármilyen tartozás (pl. ügyintézési költség, adókötelezettség) rendezhető lesz 2026-tól az államkincstári számláknál használatos bankkártyás fizetési megoldás (EFER, avagy Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer) továbbfejlesztett változatával.
A DÁP nagy újítása, hogy az állampolgárok szinte minden ügyüket elektronikusan intézhetik. Az elektronikus felületre költözne számos eljárás, így többek közt a járműnyilvántartási ügyintézés, az adóbevallás, az oktatásban a beiratkozások, a diákigazolvány ügyintézés, a születést és az elhalálozást övező ügyek és az okmányigénylések.
Kísérleti nyúl lesz továbbá a hatósági erkölcsi bizonyítvány. Ez ún. digitális biztonsági okmánnyá alakul 2024. július 1-jétől, amely továbbítható több címzettnek is (pl. munkáltatóknak). Bárki, akihez egy ilyen digitális biztonsági okmány eljut, annak hitelességét online ellenőrizheti. A jövőben számos további irattípust is lehet majd digitális biztonsági okmányként igényelni.
A QR-kódos bejelentkezés az online felületekhez (eAzonosítás alapján) 2025 harmadik negyedévétől lesz elérhető a bankoknál, biztosítóknál és a közműszolgáltatóknál az eAláírással szignálandó dokumentumokhoz. A tervek szerint ehhez a telekommunikációs szektor is csatlakozni fog. A cél pedig a biztonságos elektronikus szerződéskötés általánossá tétele a piacon a DÁP rendszerbe integrálva.
Persze nem minden fenékig tejfel: rengeteg időt és energiát spórolhatunk, de mindennek az adataink biztonsága láthatja a kárát. A DÁP rendszerei az adatvédelmet szükségszerűen gyengítik a hatékonyság piedesztálra emelésével, olyannyira, hogy július 1-i hatállyal alaptörvény-módosításra is szükség volt a bevezetéshez.
Bár a DÁP honlapján szerepel, hogy a mobilalkalmazás csak olyan adatokat tartalmaz, amelyek eddig is szerepeltek az állami nyilvántartásokban, mégis újdonság, hogy ez az adathalmaz egy helyre gyűlik majd össze minden résztvevő állampolgárnál. Meglehetősen aggályos a magáncégeknél (pl. Facebook, Google) is kárhoztatott személyiségprofil alkotás, amely éppen akkor lehetséges, ha szerteágazó jellegű adatokat egységes tárhelyen kezelnek, megteremtve ezzel az összekapcsolás lehetőségét.
A felhasználók magánszférája így könnyen átvilágíthatóvá válik, ami sértheti az emberi méltóságot.
Az összképet tovább rombolja, hogy az applikáció – egészen a kék színárnyalatig – megszólalásig hasonlít egy Facebook típusú adathalász közösségi médiára.
A DÁP infrastruktúrában olyan adatok is megfordulhatnak, amelyeket jó eséllyel a közösségi média szolgáltatók sem tudhatnak rólunk (pl. egészségügyi adatok). Ezért a titkosszolgálatok kutakodása is jóval egyszerűbb lehet majd, anélkül, hogy ezt alkotmányosan bármi indokolná.
Talán az sem véletlen, hogy a DÁP ötletgazdája éppen a titkosszolgálatokért és a kommunikációért egyszemélyben felelős miniszter, Rogán Antal. Az eredeti DÁP törvény ugyanis rendelkezik úgynevezett proaktív tájékoztatási szolgáltatásokról is, amelyek a kötelezettségek teljesítését és a joggyakorlást segítenék elő. A proaktív szolgáltatásokkal összefüggő adatkezeléshez a hozzájárulás automatikus, azt visszavonni pedig csak külön nyilatkozattal lehet – ez eleve nem felel meg a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság adatvédelmi kritériumainak.
Ráadásul sokan emlékezhetnek még arra, hogy a Vakcinainfó felületén összegyűjtött e-mail-címeket felhasználva még 2023-ban is hírlevélnek álcázott kormányzati kampányüzenetekkel bombázták a polgárokat. A proaktív szolgáltatások eddig ismert szabályozásában pedig nyomokban sem fedezhetők fel azok a garanciák, amelyek gátat szabhatnának a hasonló visszaéléseknek.
Aki nem szeretné magát kitenni az említett lehetőségeknek (és például nem pedagógus), annak szerencsére maradnak a fizikai okmányok és a személyes ügyintézés, bár kérdéses, hogy meddig engedi még ezt a digitalizáció buldózere.
| Téma: | A közigazgatási eljárásoknak és az állam működésének digitalizációja, a digitális állampolgárság mobilapplikáció szolgáltatásainak részletszabályai |
| Kapcsolódó jogszabályok: | A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény A digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény A digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 113/2024. (V. 14.) Korm. rendelet |
| Közelgő fontosabb dátumok: | 2024. szeptember 1.: DÁP mobilalkalmazás használatbavételének kezdete (személyazonosítás rendőri igazoltatásnál, személyes adatok tárolása, QR-kódos bejelentkezés az állami weboldalakra és alkalmazásokba, eAláírás, erkölcsi bizonyítvány igénylés, időpontfoglalás kormányablakokba) 2025. június 1.: piaci szereplők csatlakozása (bankok, biztosítók, közműszolgáltatók) |
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Az iráni Forradalmi Gárda elismerte, hogy az amerikai cég volt a célpont.
Eltűnhet a Revolut egyik előnye, ha a cég számára kellemetlen módon értelmezik a nemrég elfogadott, Sulyok Tamás aláírására váró törvényt.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
Rendkívül értékes lehet a Magyar Stratégiai Zrt. nevű cég tulajdonában álló ingatlan.
