Fel kell hígítani az eddigi adatvédelmi szabályokat ahhoz, hogy a kormány megvalósíthassa az állampolgárok egyetlen azonosítón alapuló ügyintézését. A mobilalkalmazás fejlesztésében ugyanaz az állami cég vesz részt, amelynek az eSzemélyiM applikációja már egy éve akadozik.
Bár Rogán Antal mindent megpróbált, szokásától eltérően még újságírókat és ellenzéki képviselőket is győzködött, nem tudta maradéktalanul eloszlatni az aggodalmakat, hogy törvénytervezete, a digitális állampolgárságról (dáp) szóló javaslat veszélyezteti a személyes adatok biztonságát.
A titkosszolgálatokat felügyelő miniszter maga is szakértő, hiszen évente több százmillió forintot kap találmányáért, a digitális aláírási eljárásért, de ez sem erősítette a bizalmat az alaptétele iránt, mely szerint „át kell lépni a sólyomi idők joggyakorlatán az adatkezelés terén”. Az ugyanis éppen a garancia volt: a nemrég elhunyt alkotmányjogász, volt köztársasági elnök, Sólyom László az Alkotmánybíróság elnökeként megakadályozta, hogy a mindenkori államhatalom személyiségprofilt tudjon építeni és azt kiaknázni a hozzá kerülő állampolgári adatokból. Márpedig Rogán Antal propagandaminiszter most éppen ezen dolgozik.
A dáp telefonos applikációjával jövőre már közigazgatási ügyeket lehet intézni. Elegendő lesz a mobil ahhoz, hogy bárki igazolja magát, aki bekerül a dáp rendszerébe. Az egyedi azonosítónak köszönhetően mindenkinek hiteles elektronikus aláírása lesz, köztartozásokat lehet fizetni, sőt akár egy banki hitelkérelmet is el lehet vele intézni. Rogán szerint jövő szeptembertől a rendőr az applikáció segítségével tud igazoltatni, 2026-ra pedig már hárommillió felhasználója lesz az alkalmazásnak.
Az ígért kényelemnek azonban a személyes adataink láthatják a kárát.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
A dolgozók több mint kétharmada nyilvánított véleményt.
Az okok most egyértelműek.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
A BKV belső vizsgálatot indított.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.
