Trump visszatért
2025 januárjában iktatják be az Egesült Államok 47. elnökének Donald Trumpot, miután a novemberi választáson legyőzte a demokrata Kamala Harrist. Trump máris borzolja a kedélyeket kétes hírű jelöltjeivel, miközben még számos eljárás van ellene folyamatban. De még izgalmasabb, hogy milyen hatással lesz a második Trump-ciklus a világra, a globális biztonságra, gazdaságra - és persze Magyarországra.
A hétfőn a chicagói konvenciójukat kezdő demokraták legvérmesebb álmai váltak valóra azzal, hogy Joe Bidentől átvette az elnökjelöltséget Kamala Harris. A jelenlegi alelnök megtarthatta a korábban összegyűlt csaknem százmillió dolláros kampánytámogatást – mivel másodmagával volt az adományok címzettje –, amihez júliusban további 310 millió folyt be, messze felülmúlva a republikánus ellenfélhez, Donald Trumphoz érkezett 139 milliót. Nemcsak a pénz áramlik a demokratákhoz, tódulnak az önkéntesek is kampánymunkásnak, mert megcsillanni látják a reményt a győzelemre.
Három hét alatt nagyot fordult a választók aktivitása és viselkedése. Míg Biden katasztrofális tévévitáját követően az olló szétnyílt a Fehér Ház ura és Trump között az utóbbi javára, addig a The New York Times és a Siena katolikus főiskola által augusztus 5. és 9. között végzett felmérésben három úgynevezett csatatérállamban – ahol az elektori kollégium sajátosságai miatt eldőlhet a novemberi elnökválasztás –,
Michiganben, Pennsylvaniában és Wisconsinban már egyaránt 4 százalékponttal vezet Harris.
Ez még a statisztikai hibahatáron mozog, ám három hete a közvélemény-kutatások Trump ennél szűkebb előnyét mutatták. A három államnak összesen 44 elektora van, az ő „begyűjtésük” a máshol papírformának tartott eredményekkel együtt átlendítheti Harrist és alelnökjelöltjét, Tim Walz minnesotai szenátort a győzelemhez szükséges 270-es határon az 538 fős elektori kollégiumban. (A másik négy csatatérállamban még nem készült alapos felmérés, de ott is változásokra számítanak.)
