Horn Gyuláról nem lehet közterületet elnevezni, de a közelmúlt egyre több más politikusáról a viták ellenére igen
6 perc
2024.08.28. 10:30
2024.08.28. 11:10
A NER-korszakban beindult átnevezési nagyüzem nem éppen átütő siker, az új elnevezések nehezen mennek át a köztudatba. Konszenzussal csak művészek és sportolók kaphatnak utcát. Alábbi cikkünk 2022. június 29-én jelent meg először, most frissítettük. Aktualitását az adja, hogy a főváros elvesztette a főváros a Horn Gyula sétányért vívott jogi csatát, a bíróság szerint át kell nevezni a közterületet.
„Volt olyan pillanat, amikor a történelem rossz oldalán állt”, de az utcanévvel nemcsak egy politikai teljesítmény mellett lehet hitet tenni, hanem amellett is, hogy „a bevallott bűnöket meg lehet bocsátani”.
Így védte meg Karácsony Gergely 2022 júniusában a Fővárosi Közgyűlésnek azt a döntését, amelynek alapján Horn Gyula nevét viselheti valamelyik budapesti közterület (ez az, amiről most a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy nem maradhat így).
Bár a „hol” kérdésében később született döntés – a XIII. kerület egyik terét átszelő sétány lett az, ahol egyébként a 2013-ban elhunyt politikus szobra is áll –, már az is heves politikai vita tárgya, hogy lehet-e egyáltalán utcát, teret elnevezni valakiről, aki egykor karhatalmistaként szolgálta az előző rendszert.
Horn sokak szemében jóvátette fiatalkori pufajkásságát – például a vasfüggöny lebontásában játszott szerepével vagy az MSZP miniszterelnökeként –, a kormánypártok szerint azonban ő sem kivétel az alól a 2012-es szabály alól, mely szerint nem viselheti közterület olyan ember nevét, aki a XX. századi önkényuralmi rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. (Ezért kellett egy évtizede több száz településen lecserélni Marx, Engels mellett például Ságvári Endre, Hámán Kató vagy Fürst Sándor és más kommunista utcanévadók tábláit.)