Hogyan született és avult el a személyhívó, milyen titkot rejthet a holdsütemény, s miként élhetünk a tenger mélyén?
14 perc
2024.09.20. 13:00
Az 1990-es években állt népszerűsége csúcsán az Izrael által a Hezbollah-katonák kezében távolról pokolgéppé alakított személyhívó, de pagereket manapság már csak leginkább orvosok használnak. Ahogy beérkező üzenettel lehet bombává alakítani egy amúgy hétköznapi eszközt, úgy a szintén önmagában ártalmatlan kínai holdsüteményt is a bele rejtett – vagy rá írt – üzenet tette a mongol Jüan-dinasztia elleni forradalom szervező eszközévé még a XIV. században. Ha pedig sütiből sokat eszünk, riadtan nézhetjük a testtömegindexünk növekedését, ám tudósok szerint helyesebb lenne, ha az újabban megalkotott testkerekségindexre váltanánk, mert az pontosabb képet ad az egészségünkről.
A hét kütyüje: személyhívó
Az immár mesterséges intelligenciával is felszerelt és az 1980-as évekbeli szuperszámítógépek tudásával vetekedő okostelefonok korában igazán kőkorszaki eszköznek számít a személyhívó, angol nevén a pager. Így gondolhatta ezt a Libanonban működő síita szélsőséges szervezet, a Hezbollah is, amelynek vezetője februárban elrendelte, hogy harcosai, segítői és szimpatizánsai is cseréljék új modellre a csipogóikat. Ezen kellett kommunikálni a mobilok helyett, amit az izraeliek lehallgathatnak, illetve rakéta- és dróncsapásokhoz bemérhetnek. Ez egészen addig jó ötletnek tűnt, amíg kedden, helyi idő szerint délután fél négykor robbanóanyaggal felspécizett személyhívókra küldött üzenettel mintegy ötezer eszköz detonációját váltotta ki Izrael. Mindez legalább tucatnyi halottal és közel háromezer sérülttel járt, több százan állítólag a szemük világát és elveszítették.
A csipogó Magyarországon alighanem az 1994-ben indult, Vészhelyzet című amerikai sorozattal lett közismert, amelyben a George Clooney alakította gyerekorvos és társai ezen kaptak üzenetet arról, ha a páciens állapota romlott vagy a műtőbe kell sietniük. A kütyü azóta az élet szinte minden területéről eltűnt, de az egészségügyben megmaradt – az USA 2200 kórházában még mindig több százezret használnak belőle –, mert a távközlési hálózat helyett rádiójelekkel működik, így ott is tud üzenetet fogadni, ahol nincs térerő. Nem véletlen, hogy amikor az 1949-ben a kanadai születésű Al Gross – romániai zsidó bevándorlók gyereke, akinek a nevéhez fűzik az első walkie-talkie-t is – kitalálta az üzenetek fogadására alkalmas pagert, annak első használói New Yorkban és környékén dolgozó orvosok voltak.
A kereskedelmi szolgáltatást 1982-ben, az akkor még monopóliumnak számító Bell telefontársaság indította el. Az eszköz eleinte akkora volt, mint egy tévé távirányítója. Ennek még nem volt képernyője, ha rezgett, el kellett menni a következő nyilvános telefonhoz, majd felhívni egy központi számot, ahol beolvasták az üzenetet. Később már hangüzenetet is lehetett fogadni személyhívón, majd megjelentek a kis LCD-képernyők – ezek segítségével, ha a kütyü billentyűzettel is fel volt szerelve, akár már alfanumerikus karakterekből álló szövegeket is lehetett küldözgetni.
Az egyre jobb személyhívók az 1990-es évek elején lettek nagyon népszerűek, mert a megjelenő, de rendkívül drága mobiltelefonok olcsó alternatívájaként használták őket. A mobilforradalommal azonban a szerepük teljesen visszaszorult, az olcsó SMS teljesen fölöslegessé tette a használatukat. Az ezredforduló után az egészségügyi dolgozók mellett már csak a szintén mindenhol, mindig készenlétben álló tűzoltók számára lehetett hasznos eszköz a pager.
A hét desszertje: holdsütemény
A Hold mozgásához igazodó kínai időszámításban a nyolcadik holdhónap 15. napjára esik az őszközépünnep, ami egyben aratóünnep is. Ez az idén szeptember 17-én volt. Ez a holdújév után a második legnagyobb ünnep a kínaiak számára, s a jellegzetes étele a holdsütemény. Hagyományosan kerek vagy négyszögletes alakú, a tölteléket adó pép általában adzuki babból vagy indiai lótusz magjából készül, de lehet benne sózott kacsatojás sárgája is, ami magát a teliholdat szimbolizálja. A modern változatok sokféle ízben készülnek.
A leghíresebb a kantoni, de minden kínai régiónak és a diaszpórának vannak saját variációi. A szupermarketek és a pékségek augusztus közepétől halmozzák fel a készleteket, hogy állni tudják az őszközépünnep előtti rohamot:
a forgalom meghaladja az évi kétmilliárd dollárt.
A holdsüteményből darabokat kell törni és teával fogyasztani. Szokásos, hogy családok a rokonoknak, barátoknak, üzletemberek a partnereknek adnak elegáns dobozban kiváló minőségű sütiket ajándékba. A tésztahéj tetejére kínai írásjelek kerülnek, amik gyakran a hosszú élet vagy a harmónia szavakat jelentik kívánságként, de felírhatják a kínai mitológia holdistennője, Csang-o nevét is.
Az őszközépünnep háromezer éves múltra tekint vissza – és a szokást átvette több ázsiai ország, amelyre a kínai kultúra hatással volt –, a holdsüteménynek pedig feljegyzések szerint történelmi szerepe is volt. Amikor a XIV. század második felében meg akarták dönteni a csaknem egy évszázaddal korábban a mongolok alapította Jüan-dinasztiát, a han kínaiak a holdsüteményekbe rejtették a szervezkedésre felhívó üzeneteiket. A hatalmukat féltő császárok ugyanis betiltották a köztéri gyülekezést, így nehéz volt a forradalomra toborzás. Az is előfordult, hogy a holdsüteményekre írva küldték az üzenetet: a dobozban négy darab volt, mindegyiket négybe kellett vágni, majd mozaikká összerakni, ami kiadta a szöveget. Aztán egyszerűen meg kellett enni a sütiket, és eltűnt a veszélyes bizonyíték.
Hogy ez a kommunikációs lehetőség mennyit segített, nem tudni, de Csu Jüan-csang vezetésével 1368-ban győztek a lázadók, Dzsingisz kán utolsó leszármazottja is elhagyta a kínai fővárost, és a mongol seregek maradványaival a Nagy Falon túlra menekült. A parasztcsaládból származó Csu pedig Nankingban trónra lépve megalapította az 1644-ig uralkodó Ming-dinasztiát.
A hét mutatója: BMI helyett BRI
Aki valaha is mérte már meg a magasságát és a súlyát, és annak az arányát, hogy az egészségével foglalkozzon vagy megpróbáljon megfelelni a trendeknek, jól tudja, mi az a testtömegindex. A BMI (Body Mass Index) az egyén testmagasságának és -tömegének arányát méri, és a kiszámítása során a kilogrammban mért testtömeget kell elosztani a méterben mért testmagasság négyzetével. A WHO ajánlása szerint a 18,5 és 24,99 közé eső BMI megfelelőnek tekinthető, 25 és 30 között túlsúlyos az illető, míg 30 felett már elhízott. Ez a besorolás azonban nem veszi figyelembe azokat a testösszetételben bekövetkező változásokat, amelyek együtt járnak az öregedéssel. Negyvenéves kor felett ugyanis növekszik a testzsír (a maximumát 50 és 60 éves kor között éri el), és az izomtömeg is fokozatosan csökken. És tudósok szerint másra sincs tekintettel, például a testalkatra, korra, etnikai hovatartozásra és nemre.
A párizsi nyári olimpián az amerikai női rögbi válogatott sztárja, a holland származású Ilona Maher testpozitív üzenetet küldött kétmillió TikTok- és 2,3 millió Instagram-követőjének, s egyúttal azoknak, akik kövérnek nevezték. Na és persze azoknak, akik a BMI-t kitalálták. A testtömegindexe ugyanis 30, amivel az elhízottság határán van, vagyis azonnal le kellene fogynia. Ehelyett egészséges, formás, fiatal nő, még ha alkatilag nagyobb darab is. Fénykorában, világbajnok testépítőként, a BMI-mutatóját tekintve szintén az elhízott kategóriába tartozott volna Arnold Schwarzenegger, noha egyetlen gramm fölösleges zsír sem volt rajta. Egy ideje már folyik a vita arról, hogy vajon az egészségtelen kövérség, illetve a „normális” testalkat közti különbség megállapítására jó-e a testtömegindex.
A mutatót 1832-ben Adolphe Quetelet belga csillagász, matematikus és statisztikus alkotta meg, s rögtön el is nevezte magáról Quetelet-indexnek. A Body Mass Index nevet 1972-ben Ancel Keys amerikai fiziológus adta. Egyvalami azonban a csaknem két évszázad alatt nem változott: a mutató határait kizárólag férfiak – s azon belül is elsősorban fehérek – testalkata alapján lőtték be. Soha nem szánták orvosi döntések alátámasztására, maga Quetelet statisztikai játéknak tekintette.
Ezért tudósok előálltak egy új mutatóval: ez a testkerekség, vagyis a Body Roundness Index (BRI). A BRI alkotói szerint nemcsak helyesebb képet ad a testalkatról, hanem segít az olyan elhízottak kiszűrésében – és figyelmeztetésében is –, akiket „túlzott gömbölyűségük” miatt cukorbetegség, magas vérnyomás és szívbetegség, együttesen pedig korai halál fenyeget. A derék mentén lerakódott zsír ugyanis veszélyesebb, mint ami a fenéken és a combon halmozódik fel. A BRI-t a magasság, valamint a derék- és csípőbőség alapján kapjuk meg, a számítása bonyolultabb, mint a BMI-é, de van hozzá online segítség. A szám 1 és 15 között mozog, a gondok már 6,9 fölött kezdődnek.
A hét kérdése: miért a neandervölgyiek haltak ki?
Amikor az első neandervölgyi ember koponyáját csaknem kétszáz éve, 1829-ben, Belgiumban megtalálta Philippe-Charles Schmerling, elsőre nem volt világos, hogy nem a mai emberről, hanem a homo sapiens oldalági rokonáról van szó. Még így voltak az 1848-ban Gibraltáron lelt társával is. Amikor azonban a Németország nyugati részén fekvő Neander-völgyben lévő kőbányában 1856-ban talált csontokat a helyi tanítóhoz és amatőr természetbúvárhoz, Johann Carl Fuhlrotthoz vitték, az megállapította, hogy azok nem tartozhatnak a homo sapienshez, s ebben megerősítette egy profi antropológus is. A tudományos vélemények azonban megoszlottak, és csak az 1950-es évektől alakult ki az a ma is vallott meggyőződés, hogy a neandervölgyi ember nem a homo sapiens alfaja, hanem közös őstől származnak, amely 660 ezer éve élt.
Az a vita azonban még mindig nem dőlt el, csak újabb elméletek keletkeztek arról, hogy az evolúció során miért a mai ember maradt életben, s tűnt el a Föld színéről a neandervölgyi. A legújabb elképzelés a Nature honlapján jelent meg. A tanulmány szerint az ok a korai gyerekkorban, az anyától való elválás ideje, az egy- és hároméves kor utáni időszakban keresendő. Erre abból jöttek rá, hogy a leletekben talált fogak zománcát elemezték, amelyek éppen úgy megőrizték az eltelt években történtek levonatát, mint a fák évgyűrűi.
A homo sapiens és a neandervölgyi ember Európában, illetve Eurázsia nyugati részén tízezer évig éltek párhuzamosan, 50 ezer évvel ezelőttől 40 ezer évvel ezelőttig, s ez alatt keveredtek is, amit a modern ember génállománya is mutat. A kutatók a fogzománcok rétegeiből azt olvasták ki, hogy a homo sapiens és a neandervölgyi gyerekét is nagyjából ugyanannyi, egyre növekvő stressz – betegség vagy élelmiszerhiány – érte egy- és hároméves koruk között.
Utána viszont a kalciumrétegekben lévő hibajelzés a neandervölgyieknél tovább sokasodott és erősödött, a mai embernél viszont nem. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a homo sapiens jobban gondoskodott a gyerekéről, táplálékban és törődésben egyaránt, és szociális interakciója is erősebb volt, a formálódó közösség tagjai egymást segítették. Az együtt töltött tízezer év alatt ez az előny a generációk során megsokszorozódott, és azt eredményezte, hogy az evolúció győztese a homo sapiens lett, a hátrányait halmozó neandervölgyi ember pedig kihalt. A tanulság? Soha ne hanyagoljuk el a gyerekeinket.
A hét ötlete: élet a víz alatt
Az angliai Bristolhoz közeli bányatóban 2022-ben bezárt a pénzügyi nehézségekkel küzdő búvárcentrum, amelyet az óceánmélyi technológiával foglalkozó DEEP nevű cég vett meg kutatóközpontnak. A beszédes nevű vállalkozás egy éve árulta el, mit tervez: az élet lehetőségét megteremteni az ember számára a tengerfenéken. Az összekapcsolt modulokból álló Sentinel (Őrszem) rendszer lehetővé tenné, hogy a víznyomással dacolva akár 200 méter mélyen lakótér jöjjön létre, ahol – minden fizikai és pszichológiai tényezőt figyelembe véve – akár egy hónapig is tartózkodjanak a vállalkozó kedvűek. Az egyelőre csak digitális tervekben létező Sentinel skálázható, hat ember számára ugyanúgy kiépíthető, mint 50 fős kutatócsoportnak, s az óceán mélyének élete épp úgy felderíthető, mint a közelben esetleg megtalálható hajóroncsok.
Az elképzelés az, hogy az ember ugyanúgy élhessen a víz alatt, mint az űrben,
a szintén modulokból összeállított Nemzetközi Űrállomáson (ISS).
A DEEP a múlt héten jelentette be a Sentinel elődjét, amely egyszerre szolgál a rendszer elemének tesztjeként, s lehet önállóan használható, kis tengermélyi állomás. A Vanguard 12 méter hosszú és 7,5 méter átmérőjű, az általa kínált tér arra elég, hogy három ember legfeljebb egy hetet töltsön a víz alatt. A szárazföldi tesztmodellt már építik, s 2025 elejére készül el a vízbe bocsátható. A DEEP azt mondja, ahogy maga a Sentinel rendszer, úgy a Vanguard is több célú lehet.
A cég szerint, ha kész lett volna, akkor alkalmazhatták volna a nemrég Szicília partjai közelében elsüllyedt Bayesian szuperjacht mentőmunkálatai során is. A Sentinel első elemei 2027-ben készülnek el, s a megrendelők tetszés szerinti rendszert állíthatnak össze belőlük. Lesz versenytársuk is, a szintén mélytengeri kutatóállomás létesítésére alkalmas Proteus projektet 2020-ban indította útjára a legendás francia óceánkutató, Jacques Cousteau unokája, Fabien, aki egyelőre a pénzgyűjtésnél tart. (Amúgy az idősebb Cousteau-nak ajánlotta 2004-es, Édes vízi élet című filmjét az amerikai Wes Anderson, aki a tenger mélyére is elviszi hőseit.)