Globálisan közel 2,7 milliárd nem irodai dolgozóról beszélünk – hívja fel a figyelmet a BCG friss tanulmánya. A vállalati stratégiák túl gyakran hagyják figyelmen kívül a munkájukhoz kapcsolódó egyedi kihívásokat. Hiába nélkülözhetetlenek, a munkájuk sajátosságai, a munkavégzés helye miatt gyakran nem férnek hozzá azokhoz a vállalati kommunikációs csatornákhoz és digitális eszközökhöz, amelyek az irodai dolgozók számára a napi rutint jelentik.
„Egyértelmű, hogy a hozzáférés jelentősen javíthatná az ő munkakörülményeiket és a termelékenységüket is, és nem utolsósorban a munkahelyi elégedettségüket is. Ha kapcsolódnak, inkább érezhetik úgy, hogy ők is szerves részei a cégnek” – mondja a tanulmány egyik szerzője, Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának partnere.
Az egyik legnagyobb probléma, hogy a nem irodai dolgozók jobbára csak korlátozottan érik el az alapvető kommunikációs rendszereket, akár a vállalati e-mailt vagy intranetet. Ezeket az eszközöket gyakran az irodai dolgozók igényeire szabják, így a többieknek a személyes interakciókra kell hagyatkozniuk, hogy naprakészek maradhassanak. Ez a helyzet elszigeteltséget teremthet a kékgallérosok körében, és azt az érzést keltheti, hogy „nem számítanak” a vállalat szélesebb körű céljai és kultúrája szempontjából.
Esetükben a fizikai megterhelés is gyakran komoly kihívást jelent, sokan küzdenek a folyamatosan ismétlődő feladatokkal, sokszor hosszú órákat állva vagy kényelmetlen pózban töltve a munkaidőt, ami testi megterhelést és fáradtságot okozhat. Az ilyen kényelmetlen munkák gyakran gyors döntéshozatalt és problémamegoldást igényelnek, méghozzá külső támogatás nélkül, mindez együtt járhat a magas stressz-szinttel és a kiégés veszélyével.
A tanulmányok szerint ennek a 2,7 milliárd fizikai dolgozónak a 43 százaléka aktívan keresi éppen az új állását,
53 százalék pedig – vagyis bő 1,4 milliárd ember, az EU lakosságának a háromszorosa – úgy érzi, kiégett.
Ezek a kiábrándító adatok jelzik, hogy az irodán kívül dolgozók elégedetlenek a munkakörülményeikkel. Mindez gyakran magas fluktuációval, céges működési zavarokkal, jelentős toborzási és képzési költségekkel jár – mondja Kotsis. Ha egy vállalatnál alacsony a dolgozók elkötelezettsége, akkor annak szinte mindig negatív hatása lesz a cég tevékenységére, átlag felett várható a munkahelyi hiányzások aránya, több selejtes termék készülhet, és gyakoribbak lesznek a munkavédelmi incidensek is.
Ahol a dolgozói elégedettség alacsony, ott az átlagos szintet 33 százalékkal haladja meg a fluktuáció, a hatékonyság pedig 15 százalékkal marad el az iparági átlagtól. Egy távozó alkalmazott pótlása az éves fizetése 10 százalékába is kerülhet a cégnek. Emellett egy elkötelezetlen munkaerő hosszú távon ronthatja a vállalat hírnevét is, megnehezítve ezzel a tehetségek bevonzását és megtartását.
Csak térerő legyen
A mai általános technológiai fejlettség mellett nem ritka az a paradox helyzet, hogy a munkavállaló a magánéletében jó minőségű, korszerű techeszközöket használ – miközben a munkahelyén reménytelenül elavult, hatástalan rendszerekkel kell megküzdenie. Az eredmény: digitális szakadék, korlátozott kommunikáció, gyenge termelékenység. A releváns információt átadni képes, mobilbarát platformok – például céges applikáció, amit a nem irodában dolgozó kolléga is bárhol és bármikor el tud érni – segíthetnek fenntartani a dolgozók kapcsolatát a szervezettel és egymással is.
A karrierlehetőségek, a készségfejlesztés és az elismerés szintén motiváló hatású lehet, ami növelheti a munkavállalók elkötelezettségét. Nem szabad elfelejteni a rendszeres visszajelzési mechanizmusokat sem, hogy a munkavállalók kifejezhessék aggodalmaikat és bemutathassák ötleteiket. A technológia kulcsszerepet játszhat a folyamatok egyszerűsítésében és a nem irodai dolgozók adminisztratív terheinek csökkentésében is.
Például, ha lehetővé teszik számukra, hogy egyetlen, akár mobilalkalmazáson keresztül kezeljék a műszakokat, nyújtsanak be kérelmeket, és hozzáférjenek a képzésekhez is, az nagymértékben javíthatja a hangulatot és a napi munkát. Természetesen a digitális eszközöknek felhasználóbarátnak kell lenniük, és kifejezetten az adott alkalmazottak igényeire kell őket szabni, hogy a feladatokat megkönnyítsék, ne tovább bonyolítsák.
„Ha a munkavállalók úgy érzik, hogy tisztelik, értékelik őket, és figyelembe veszik a véleményüket, akkor sokkal jobban érzik majd magukat a munkahelyükön. Az érzelmi tényezők nagymértékben segíthetnek fenntartani az elkötelezettséget és a motivációt. Azoknál a vállalatoknál, amelyek hatékonyan foglalkoznak ezekkel a területekkel, általában mérhetően elégedettebbek a dolgozók, kisebb a fluktuáció, és kevesebb a hiányzás, mint másoknál” – emeli még ki Kotsis.
A BCG szerint a vállalatoknak tehát a jobb kommunikációra, a technológia alkalmazására és az összetartozás-érzés erősítésére kellene figyelniük.
Mindenkinek jobb, amikor mindenkinek jobb
Az üzenet tehát egyértelmű: a vállalatoknak olyan eszközökbe és folyamatokba kell befektetniük, amelyek összekapcsolják az irodán kívül dolgozókat a vállalati struktúrával. Ez azt jelenti, hogy egyenlő hozzáférést biztosítanak a digitális eszközökhöz, elősegítik a jobb kommunikációt, és befogadó, támogató munkahelyi környezetet teremtenek számukra is. A cégeknek és a vezetőknek át kell gondolniuk, hogy a munkavállalóik teljes mértékben elkötelezettek-e, rendelkezésükre állnak-e a szükséges digitális eszközök. Érdemes lebontani az irodai és az irodán kívüli dolgozók közötti határokat, és biztosítani kell, hogy mindenki egyenlő hozzáféréssel és lehetőségekkel rendelkezzen.
A hírlevél a következő cikk alapján készült: Sebastian Ullrich – Kotsis Ádám – Ann Stärkel – Marian Finkbeiner: Facing Deskless Labor Shortage with Technology. BCG.com, szeptember 5.
