Anat Fort izraeli-amerikai zenész: Soha sem tapasztaltam még, hogy Izrael kormánya így hátat fordít nekünk

hvg360: Egy év telt el az október 7-i támadás óta, a túszdráma még mindig folyik, a háború eszkalálódott. Hogyan él ilyen körülmények között Izraelben egy politikailag, művészileg is annyira aktív ember, mint ön?

Anat Fort: Nem tudom, hogy valóban aktív vagyok-e politikailag. Olyasvalakinek látom magam, aki megpróbálja azt tenni, amit meg kell tenni, megpróbál úgy élni, ahogyan helyes. Ehhez tartozik az aktivizmusom is, bár néha úgy érzem, nem is elég az, amit csinálok. Mindenesetre igyekszem mindent megtenni, amit csak tudok. Ez a hét különösen nehéz, néhány nappal ezelőtt terrortámadás történt, azon az éjjel, amikor az iráni bombázás zajlott. Családi jóbarátaink fiát ölték meg. Túl a konkrét tragédián szimbolikus jelentősége is van a halálának. Egy görög, ortodox keresztény család vesztette el az egyetlen gyermekét. Olyan emberek, akik szeretettel és hittel élnek itt, és így is költöztek ide, Izraelbe. Épp az építészeti munkáihoz készített tanulmányokat ez a fiú, akit megöltek. A halála óta együtt töltöttük a gyász idejét a családjával. Borzalmas dolgokat látunk magunk körül. Van itt egy palesztinpárti közösség, rémes dolgokat mondanak az áldozatról. Úgy állítanak borzalmas dolgokat, hogy soha nem találkoztak sem vele, sem a hozzátartozóival. Fehéren és feketén látják az eseményeket, anélkül, hogy a dolgok mélyére néznének. Csak azért engedik meg ezt maguknak, mert ez a fiú Izraelben lakott. Erről a leegyszerűsítésről is beszélnünk kell. Az emberek pálcát törnek, és nem gondolnak a már készen kialakított álláspontjaik mögé.

hvg360: Ki-mi segíthetné át a traumatizált, veszteségekkel küzdő embereket a saját félelmeiken, korlátaikon?

A. F. :

Könnyebb felhúzni egy falat magad köré, mint azon gondolkodni, mi van a meggyőződéseden túl.

A helyzetet súlyosbítja, hogy rémes vezetőink vannak, akik a háború fenntartásában érdekeltek. Akik erőből politizálnak, és arra használják a hatalmukat, hogy az október 7. utáni gyászt és szégyent semmissé tegyék. A szörnyűségeket szörnyűségekkel takarják el. Itt élek, és azt látom, hogy minden horror újabb horrort szül, és nem látni ennek a végét. Senki sem tud véget vetni a borzalmaknak, senki sem képes azt mondani, hogy történt, ami történt, továbblépünk, újraépítjük az életünket. Izraelben sokan bizalmatlanok a kormánnyal szemben, sokan próbálunk ellenállni a rezsimnek. De meg kellett értenünk, hogy a mozgásterünk most korlátozott.

Anat Fort

Wikipedia

hvg360: És mit kezdünk azzal, ha az ember belátja, hogy mozgástere szűk, ha kevéssé tud hatni a rendszerre, a körülményekre, amiben él?