Feketén-fehéren leírta a pénzügyminisztérium, hogy a 2023-as költségvetésben szinte mindent félrekalkulált

Kínos. Nagyjából így minősíthető a pénzügyi kormányzat törvényjavaslata, amely a 2023-as költségvetés végrehajtását összegzi. Azét a törvényét, amely 4,1 százalékos gazdasági növekedést, a háztartások fogyasztásának és a beruházásoknak ehhez fogható bővülését prognosztizálta, viszont az inflációt csupán 5,2 százalékra tippelte. Utóbbi a valóságban megközelítette a 18 százalékot, a gazdaság pedig a lendületes növekedés helyett zsugorodott. Ekkora melléfogást aligha lehet mentegetni. Az előterjesztő nem is bajlódik ezzel, a tévedést az elhibázott brüsszeli szankciókkal magyarázza a törvényjavaslat indoklása.

Kissé közelebb kerülünk a valósághoz, ha visszatekintünk, mire építhettek 2022 első felében a 2023-as büdzsé készítői. Egyrészt arra, hogy a pandémia utáni esztendő viszonylag gyors visszapattanást hozott, és a lendület egy ideig kitartott. 2022 első negyedévében 8, a másodikban 6,5 százalékos gazdasági növekedést mért a KSH; ez azt a látszatot kelthette, hogy az orosz–ukrán háború ellenére 2023-ban csak lassulni fog a tempó. Nehezebben magyarázható, hogy miért bízott a pénzügyi tárca az infláció megszelídülésében, hiszen a fogyasztói árak 2022 áprilisában 9,5, májusban 10,7, júniusban, a törvény elfogadása előtt pedig már 11,7 százalékkal haladták meg az előző évit. Az energiaárak már a háború kitörését megelőzően meglódultak, de némi visszarendeződés után az orosz invázió még emelt is rajtuk. Az infláció közeli csillapodására tehát nem lehetett reálisan számítani. Az MNB-nek a törvény elfogadása heteiben kiadott jelentése 2023-ra 6,8–9,2 százalék közti inflációt prognosztizált, de ez is súlyos alulbecslésnek bizonyult.