Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az autója alá rejtett bombával ölték meg a minap Andrej Korotkijt, a zaporizzsjai atomerőmű biztonsági főnökét. A merényletet az ukrán katonai hírszerzés, a GUR magára vállalta és még egy videót is megosztottak az esetről, amin jól látszik, hogy a terepjáró az indulás után másodpercekkel darabokra szakad. A GUR a Telegramon hosszan sorolta Korotkij bűneit, azzal vádolják, hogy kollaboráns volt, részt vett az ukránok elnyomásában, háborús bűncselekmények előkészítésében vett részt. Emellett azt is felrótták neki, hogy “folyamatosan az orosz megszálló hadsereg támogatására irányuló rendezvényeket szervezett”. Például Putyin Egységes Oroszország pártjának tagjaként vezette a „képviselői tanácsot” Enerhodarban. Végezetül azt közölték, hogy “az ukrán védelmi hírszerzés emlékeztet arra, hogy minden háborús bűnözőt igazságosan fognak megbüntetni”.
Nem Korotkij az egyetlen, akit így büntetnek meg, több támadásról is beszámolt a sajtó az orosz invázió kezdete óta, sőt, már 2015-től voltak elszórtan ilyen támadások. A módszerek változatosak, Volodimir Sztrukot, a Luhanszki Területi Tanács egykori tagját például két éve elrabolták, majd lelőtték, de kimondható, hogy dominálnak az autós robbantásos merényletek. Nem túl gyakori, hogy az ukrán hírszerzés magára vállalja a merényleteket – gyakran a megszállt területeken működő partizánok csapnak le –, de a friss eset is arra utal, hogy egyes kollaboránsokat tulajdonképpen halállal büntetik.
