Az otthonfelújítási program teljes kudarc – ezt lényegében a kormány, vagy legalábbis az energiaminisztérium is elismerte, amikor idén szeptember végén bejelentette a program átalakítását, bővítését, egyszerűsítését. Holott a hibák legalábbis egy része elkerülhető lett volna, egy relatíve friss elemzés alapján a pályázat feltételeinek kialakításakor tudni kellett volna, hogy ez így nem fog működni.
Az otthonfelújítási pályázat idén július 1-ével nyílt meg, a program indulását április elején jelentette be a kormány, s április végén hozták nyilvánosságra a tervezett szabályokat.
A PwC tanácsadócég készített 2023-ban egy úgynevezett gap-analízist egy potenciális magyar lakossági energiahatékonysági programról az uniós helyreállítási alap (RRF) pénzügyi eszközeinek felhasználásához kapcsolódóan. A gap-analízis azt mutatja be, hogyan lehet eljutni a jelenlegi helyzetből a kívánt állapotba. A magyar állam nem hozta nyilvánosságra, létezése onnan tudható, hogy a kormányzati pályázati honlap RRF-aloldalán nem túl szembeötlő helyen fellelhető egy A lakóépületek energiahatékonyságának javítására és az energiaszegénység kezelésére szolgáló pénzügyi eszköz létrehozása címet viselő beruházási stratégia. Ez a stratégia hivatkozik az említett PwC-elemzésre, illetve ismerteti annak főbb megállapításait.
Az elemzés és a stratégia már léteztek akkor, amikor az állam kialakította az otthonfelújítási támogatás paramétereit, más szóval a téves paraméterezésre az elemzés megállapításainak ismeretében került sor.
Nyilvánvalóan kevés a támogatási összeg
Az otthonfelújítási támogatás eddigi kudarcánál talán a legfontosabb, hogy átlagosan négyzetméterenként 150 és 240 euró közé tehető a legtöbb magyar lakás felújítási költsége a PwC számításai alapján.
Néhány régebbi és komplexebb felújítást igénylő ingatlan esetében ez az egységköltség elérheti akár a négyzetméterenként 320 eurót is.