Trump visszatért
2025 januárjában iktatják be az Egesült Államok 47. elnökének Donald Trumpot, miután a novemberi választáson legyőzte a demokrata Kamala Harrist. Trump máris borzolja a kedélyeket kétes hírű jelöltjeivel, miközben még számos eljárás van ellene folyamatban. De még izgalmasabb, hogy milyen hatással lesz a második Trump-ciklus a világra, a globális biztonságra, gazdaságra - és persze Magyarországra.
A Pew Research Center 2024 februárjában végzett felmérése azt mutatta: a fehér evangelikál protestánsok Donald Trump legfőbb pártolói, körükben kétharmados a támogatottsága az azóta megválasztott republikánus elnökjelöltnek. (Az evangelikál kereszténység vagy az evangelikalizmus nem keverendő össze az evangélikus-lutheránus kereszténységgel, habár protestáns irányzatról van szó. Az „evangelical” szó azt jelenti, hogy „visszatérés az evangéliumhoz”, és a protestáns kereszténységen belül a bibliai hűséghez leginkább tartozónak tekinti magát, így elválik a liberális teológiától és a szekularizmustól.) Szintén az említett a kutatásból derül ki, hogy Trump támogatottsága hasonló a rendszeresen templomba járó és a nem járó keresztények körében.
Ez némileg cáfolja azt az elképzelést, amely szerint Trump politikai bázisa nagyrészt olyan emberekből áll, akik kereszténynek vallják magukat, de nem járnak templomba. Úgy tűnik, hogy a rendszeresen templomba járó keresztények ugyanolyan kedvezően vélekednek Trumpról, mint azok, akik nem járnak gyakran vallási alkalmakra. Ugyanakkor összességében nagyon kevés az egyáltalán nem vallásos támogató. A Trumpról kedvezően vélekedő válaszadók 64%-a mondta azt, hogy évente néhányszor vagy ritkábban jár istentiszteletre, míg 35%-uk havonta legalább egyszer vagy kétszer jár.
A Trumpot pozitívan értékelők többsége nem gondolja, hogy az elnök maga különösebben vallásos lenne. Ám az, hogy úgy gondolják: kiáll a hozzájuk hasonló vallásos meggyőződésű emberek mellett, elegendő ahhoz, hogy biztosítsák támogatásukról. A Trumpról kedvező véleményt alkotó fehér evangelikál protestánsok közül mindössze 9%-a tartja őt nagyon vallásosnak. De nagyjából kétharmaduk úgy gondolja, hogy sokat vagy elég sokat tesz a hozzájuk hasonló vallási meggyőződésű emberekért.
A vallási hovatartozásban is megfigyelhetők politikai hovatartozásbeli különbségek: a legtöbb fehér evangelikál a republikánusokra szavaz, akárcsak a fehér katolikusok és a fehér nem evangelikál protestánsok kisebb többsége. Ezzel szemben az ateisták 88%-a, agnosztikusok 82%-a, fekete protestánsok 80%-a és a zsidó vallásúak többsége (79%-a) inkább a demokratákra szavaz. A választási eredmények tükrében fontos szempont az is, hogy Trump ebben a fordulóban a latin-amerikai választópolgárok támogatását is megkapta, akik jellemzően katolikusok.
Látható tehát, hogy – ahogy hazánkban vagy Oroszországban – a kereszténység politikai tényező lett, az USA-ban pedig különösen mély ennek a tradíciónak a gyökerei. A folyamat régi, Trump viszont, úgy tűnik, mindenkinél hatékonyabban használja a politikai kereszténység hagyományát és retorikáját.
