Rendkívüli közgyűlésen döntenek ma az MTA-nál arról, lemondjanak-e vagyonuk jelentős részéről
4 perc
2024.12.11. 07:00
2024.12.11. 08:13
A tudóstestület szerdán szavaz arról, hogy lemondjon-e az akadémia ingatlanjairól az állam feltételeivel. A létrehozandó új vezetési konstrukció pedig azt szolgálja, hogy – szemben az Orbán-kormánnyal – egy új kabinetnek már ne legyen beleszólása abba, kik irányítják a kutatóintézeti hálózatot. Minden feltétel adott lehet, hogy az erősen központosított kutatóhálózatot lényegében politikai kinevezettek vezessék.
Súlyos döntést hoz ma az MTA rendkívüli közgyűlése. A tét annak az ingatlanvagyonnak a sorsa, amelyet jelenleg azok a kutatóintézetek használnak, amelyeket pár éve kivontak az Akadémia égisze alól, és új szervezetbe tömörítették őket. Az MTA vezetése hosszan tárgyalt az állammal az eladásról, és most kellene a pecsétet ráütni a döntésre. A tudóstestület vezető szervei már szavaztak erről, s mind az elnökség, mind a vagyonkezelő testület és a felügyelőtestület is jóváhagyta a tervet.
Eszerint az állam a 130 milliárd forintra becsült ingatlanokhoz 5,5 milliárd forint költségvetési támogatás és 74,5 milliárd forint vételár fejében juthat hozzá. Erről Freund Tamás, az MTA elnöke és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szándéknyilatkozatot írt alá két hete, amelyben azt is kikötötték, hogy az MTA nem nyúlhat egyből a kapott pénzhez. Vállalta ugyanis, hogy a 74,5 milliárd forintot a Magyar Állam által kibocsátott értékpapírba, azaz államkötvényekbe fekteti, ahhoz 2025-ben nem nyúl, s 2026-ban is csak 5,5 milliárdot használ majd fel belőle.
Az akadémia a kutatóintézetek használatában lévő ingó vagyonáról ingyenesen mond le. Az ingatlanokat az állam ingyenesen a kutatóintézeteket tömörítő, s egy most a parlament előtt lévő törvénytervezet szerint új jogállású HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat nevű kutatásirányító szervezetnek adja át.
Számos akadémikusnak komoly fenntartásai vannak az ügylettel kapcsolatban, amelyre már az elnökség is csak azzal adta áldását, hogy „a HUN-REN-törvény rendelkezései és a HUN-REN alapító okirata és belső szabályozása biztosítani fogja, hogy a HUN-REN kutatóintézetek önálló jogi személyként megőrzik munkáltatói, kötelezettségvállalási és pályázási autonómiájukat”. Ez egyelőre biztosan nem így van, ugyanis a törvénytervezet szerint a munkáltatói jogok nem a kutatóintézeteknél, hanem a szervezet elnökénél vannak, aki a „HUN-REN szervezeti és működési szabályzatban meghatározott munkavállalói felett” gyakorolhatja ezt a jogot.